Seite - 201 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (1), Band 13/1

201 tekintetben a keresztények akkor Gaudentius constanzi püspök alatt álltak. Végre sikerűit a térítés a constanzi és churi püspökök, a kereszténynek maradt román lakosság példája, a Vorarlbergben számos koronajószág birtokában levő frank uralkodók szigorú rendeletei, de leginkább azon tevékenység segítségével, mely abból a czellából indúlt ki, a melybe Gallus hittérítő visszavonult s a mely csakhamar a világhírű St. Gallen monostorrá nőtte ki magát. Nagy Károly koráig, mely időtől fogva számos okirat kellő világot vet a tartományra s mozgalmas életéről tanúskodik, a mennyire megítélhető, a térítés műve be volt fejezve. Bregenztől Bludenzig mindenütt templomokra és papokra akadunk gazdag adományokkal; ugyanily messzire terjedtek a st. galleni monostor jószágai : a monostornak még messzebb terjedő hatását jelzi Szent Gál temploma Montavon bensejében. Ez a völgy, valamint a bregenzi erdő akkor kétségkivűl koronajószág volt, mert mind- kettő még a XIV. század elején birodalmi húbérkép vagy birodalmi zálog- birtokkép jelentkezik. A Rajna- és az Ill-völgy legtöbb helységével már a Karoling-korszakban találkozunk ; mindenütt nagy a népesség, mely földmívelést, baromtenyésztést, kerti-, rét-, alpesi gazdálkodást, halászatot folytatott s bort és gyümölcsöt termesztett. A 803. évben az Alpesek legeltetési és sajtkészítési haszon- élvezetét adják el Suniu és Caviu, vagyis Süns és Gävis közt a Hohe Erächennek a bregenzi erdő felé eső területén. A vas bányászatát Klostcrthal és Montavon közt, a miről határozott adatunk a X. század közepéről van, úgy látszik már akkor űzték, mert az arany és ezüst mellett a vas volt az ország fő forgalmi értéke. A lakosság nemzetiségileg románra és alamannra, mindegyik külön joggal s rendileg előkelőkre, szabadokra, parasztokra, zsellérekre, rab- szolgákra oszlott. A tartomány, valószínűleg a frank uralom óta, két részből állt, a kisebb éjszakiból, mely új lakosai miatt Alamannia herczegséghez s a constanzi püspökséghez csatoltatott, s a nagyobb, leginkább román lakosokkal bíró déli részből. Ez utóbbi ismét az immár kisebb területű Rhátiához, Churr hátid hoz tartozott, s a churi egyházmegyét alkotta és mintegy 600 óta egyházi és világi tekintetben a Victoridek főúri családja alatt állt. A Karolingok uralma óta eltűnt a herczegi hatalom Alamanniában s csakhamar a fejedelmi is Rhatiában. Helyére a grófsági szervezet s a grófi hatalom lépett. Ettől fogva a mai Vorarlberg lényegileg három részre oszlott. V. 26