Seite - 202 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (1), Band 13/1

202 Az első az Argengau éjszaknyugattól kezdve a Bregenzer Achéig, Leiblach bírósági és Bregenz főhelylyel; a másik a Rheitigau a Rajnától s a Boden-tótól a folyó mindkét partján fölfelé Altach-Baurenig és Oberriedig, a constanzi és churi egyházmegyék határáig terjedt Lauterbach, később Schwarzach bírósági helylyel; a harmadik Rhätia grófság volt ez egész tartományt felölelve, mely okból a gróf olykor-olykor őrgróf vagy herczeg czímet is viselt. Ennek székhelye időnkint s a főbíróságé állandóan Vinomna-Rankweil román-alamann kettős faluban volt. Erre vonatkozik a legrégibb, a St. Gallen monostor levéltárában Vorarlbergre vonatkozó 774. évi okirat. Alsóbbfokú törvényszéket Schliensben (Scliene) és Nüzidersben (Nezudere) is tartottak. Az Argen- és Rheingau grófságokat Nagy Károly uralkodása óta rövid megszakításokkal az Udalrichingek családja kormányozta, mely nőágon a kihalt alamann herczegi családtól származott. Az első Udalrich vagy Ulrik Hildegard királynénak, Nagy Károly nejének testvére volt. A nagy terjedelmű churrhätiai grófságban a Victoridek után Nagy Károly a grófi hatalmat egy ideig a churi püspökre, a IX. század elején azonban ismét világi emberre ruházta, kinek későbbi utódai a Bur char dingók. Ez a „rhátiaiak világi grófja" (Reciarum comes) Unfred vagy Hmifrid, (806-tól mintegy 825-ig,) a császár egyik legelőkelőbb lovagja volt. Vinomnában székelt, melyet egyenesen „Hunfried gróf falvának" neveznek. Minthogy sokszor fontos követségekben távol járt, a kormányzatot csakhamar legidősebb fia, Albert kapta. A míg a hatalmas Károly császár uralkodott, béke és rend honolt az országban. De gyönge utódjával, Jámbor Lajossal bekövetkezett a bajok egész sora. A Rhein- és Argengau grófja, Ruodpert, a fönt említett 1. Ulrik fia, Rhátiát is magához akarta ragadni s csakugyan elűzte onnan Albert grófot. De ez hadat gyűjtve visszatért és Zizersnél Chur alatt megverte Ruodpertet, ki futás közben megöletett; holttestét a győző nagylelkűen az Udalrichingek családi sírboltjába, a lindaui kolostorba vitette s ott temettette el. Albertet Roderik gróf (valószínűleg testvére) követte, eleinte, úgy látszik, csak Rhätia felső részeiben, míg az alsóban Lanquarttól délre még talán maga Hunfried uralkodott. Az ő al- vagy századgrófja, kit soltész- nak is neveztek, Folkwin, a Roderiké pedig Herloin volt. Hunfried halála után Roderik és Herloin egész Rhátiában (825—831) oly módon gazdál- kodott, hogy a churi püspök és a pfäversi apát Jámbor Lajosnál és fiánál,