Seite - 206 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (1), Band 13/1

206 művelődési állapotai tekintetében becses kiegészítője a Karoling-korszak okiratainak. Az Ottók kegyéből vetette meg Meinradszell vagy Einsiedeln új kolostor is a tartománybeli későbbi kis uralmának az alapját. A Drusus- völgynek, vagy Walgaunak egy gazdag nemes ura, Ádám, súlyos bűntettei miatt elvesztette jószágait a császári kamara javára. Erre Einsiedeln kolostorba menekült s ott szerzetes lett. I. Ottó 949-ben megkegyelmezett neki s visszaadta jószágait oly föltétellel, hogy azok halála után Einsiedeln kolostorra szálljanak. Ez II. Ottó alatt 972-ben meg is történt. Jószágai Schiinsben, Bludeschben, Nüzidersben s a Walgau és a Rajna völgye más részeiben feküdtek. Kétségkívül ez a történeti Ádám szolgál alapjáúl a jámbor Szent Geroldról szóló későbbi egészen alaptalan legendának, kiről a XIV. század óta a nagy Walser-völgyben levő einsiedelni prépostságot nevezték. Ennek eredetileg „Frisen" volt a neve s valószínűleg a Rajna melletti Neuburg várnak ura, Thumb lovag, alapította a XII. század második felében. A szaraczénok betörései után csaknem másfél századon át zavartalan maradt a tartomány nyugalma. Csupán a pápaság és a császárság közt 1075-ben támadt küzdelem sújtotta érzékenyen Vorarlberget is. Az Udal- richingok jószágait akkor három testvér bírta : Ottó és hason nevű fia uralkodott Buchhornban (Friedrichshafen) és Felső-Rhatiában, Marquard Bregenz székhelylyel az Argen- és Rheingauban, VIII. Ulrik Alsó-Rhatiában. Welf bajor herczeggel a két utóbbi alkotta a Boden-tó környékén a pápai pártot s főleg Ulrik grófot nevezi egy kortársa „szent Péter ügye legtüzesebb előharczosának". De hiszen ő veje volt az egyházi részről IV. Henrik ellen fölléptetett ellenkirálynak, Rudolf sváb herczegnek, kinek Berta nevű leányát a legkalandosabb módon nyerte meg. IV. Henrik hívei a Buchhorni grófok s Ulrik st.-galleni apát voltak. 1079-ben folyt a harcz a legheve- sebben. Welf és hívei pusztító hadjáratot indítottak a Rajna-völgyben és a Felső-Rhátiában fekvő st.-galleni és buchhorni birtokok ellen. A meg- támadottak még ez évben visszaadták neki a kölcsönt Bregenz megrohaná- sával és fölperzselésével ; Marquard grófot el is fogták s örököse testvére, Ulrik lett. Ennek apósa 1080-ban a IV. Henrik elleni küzdelemben ért tragikus véget. Ez indíthatta a kor vallásos irányán kivűl Ulrik grófot a kolostoralapí- tásra. E czélból VII. Gergelytől és II. Orbántól bullát eszközölt ki. De terve