Seite - 218 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (1), Band 13/1

218 Vorarlberg XVI. századi története általában ennek a családnak a Habs- burgok szolgálatában kifejtett tevékenységében és hőstetteiben áll. Meg is kapták majdnem az összes tiszttartóságokat, első sorban Bregenzet, melynek másik felét is megvette 1523-ban I. Ferdinánd főherczeg, Miksa utódja, valamint a legfőbb katonai hatalmat is kezökbe kerítették, továbbá sógorságra léptek Olaszország legelőkelőbb családaival, a Mediciekkel és Borromeókkal, 1560-ban Ferdinánd császártól birodalmi grófi rangot kaptak, Vaduz és Schellenberg uradalmakat megvásárolták, a legfőbb egyházi méltóságokba is bejutottak, Hohenemsben és másutt pompás palotákat építettek az általok akkor Olaszországból bevitt új stylben, a renaissanceban, sőt gróf Hohenems Gáspár, kinek 1640-ben bekövetkezett halála után a család gyorsan hanyat- lott, ősi fészköket, Ems községet, városi rangra készült emelni s úgy látszik, csupán a harminczéves háború gátolta ebbeli szándéka megvalósítását. A XVI. századbeli egyházi szakadás, mely a szomszédos Svájczban erős viszhangot keltett s nagyon elterjedt, valamint a vele kapcsolatos 1525-ki parasztlázadás is Vorarlbergben nagyon kevéssé volt érezhető. Zwingli és Luther hívei, főleg pedig az ujrakeresztelők fölléptek ugyan a tartományban s a háborgó allgaui parasztok közt a Bregenzi erdőben fekvő Lingenauban csakugyan zavargásokat tudtak támasztani ; de, mint- hogy a régi hithez való ragaszkodás nagy volt, a visszaélések és bajok pedig csekélyebbek voltak, mint másutt; minthogy továbbá a kormány szigorúan katholikus és mérsékelt, s végűi annak képviselője, Hohenemsi Marx Sittich lovag, rettegett ember volt : a mozgalmat könnyen megfékezték. Csak az ujrakeresztelők maradtak meg főleg Auban, a Hinterwaldban, egészen a XVII. század közepe tájáig; de végűi ennek a felekezetnek a tagjai is vagy Morvaországba vándoroltak ki, vagy a jezsuiták és kapuezinusok térítései folytán katholikusokká lettek. A harminczéves háború (1618—1848) Vorarlberget is nagyon sújtotta; eleinte főleg a felföld szenvedett az úgy nevezett graubündeni zavargások (1620—1624) miatt. A katholikus és a protestáns párt, a habsburgi és a franczia befolyás küzdött Graubündenben a hatalomért, mi örökös bajt okozott. Ennek következtében folyvást napirenden voltak itt csapatátvonú- lások és beszállásolások, a népfölkelők gyakran hívattak zászló alá, kölcsönös pusztító portyázások folytak a Bludenz és Chur közti hegyvidéken. Az osztrák katholizáló törekvések miatt 1622-ben a prätigauiak föllázadtak s agyon verték Fidelis atyát, a feldkirchi kapuezinusok guardiánját. Csak 1641-ben