Seite - 222 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (1), Band 13/1

222 1809-ben Vorarlberg is föllázadt. Május 29-én, mely napon a tiroliak második győzelmöket aratták az Isel-hegyen, a Hohenems és Dornbirn közt fekvő Klien mellett vívott heves ütközet után kiverték az 1.800 főnyi ellenséges sereget a tartományból, mely augusztus 6-ig ment maradt tőle. Dr. Schneider, a derék és tapintatos osztrák főbiztos, lassanként 20.000 nemzetőrt gyűjtött, kik épen oly gyakori, mint merész és szeren- csés betöréseket tettek a szomszéd ellenséges területekre. De az osztrákok wagrami veresége s a znaimi fegyverszünet Vorarlberget ismét kiszolgál- tatta az ellenségnek, s mikor hosszas vonakodás után végre mégis el kellett hinni a hihetetlent, a lakosság augusztus 6-án, hogy a hasztalan vérontásnak és határtalan nyomorúságnak elejét vegye, meghódolt Beaumont tábornok- nak. Ez a tartomány legjobb és legtekintélyesebb emberei közül száz- hetvenhetet Lindau ba csalt s a nélkül, hogy csak a legszükségesebbel is elláthatták volna magukat, az ország könnyebb fékentartása czéljából túszokúi Bouillon várába (Sedan mellett a belga határon) vitette őket. Csak mikor Napoleon nőül vette Mária Lujza főherczegnőt, nyerték vissza szabadságukat. Vorarlberg ismét bajor birtok lett mindaddig, míg Napoleon hatalma 1813 és 1814-ben rohamosan össze nem omlott. Ez év július 7-én újra Ausztria'vette birtokába a tartományt, s csak az egykori Hoheneck urodaloin avagy Weiler bírósági járás maradt Bajorországé. 1815 október havában, mikor a győztes Ferencz császár Francziaországból haza tért, meglátogatta Vorarlberget is és Feldkirchben megmutattatta magának az 1799. évi harczok színhelyeit. A bajor intézmények lényegileg megmaradtak, csakhogy a tartomány ismét külön kerületi kapitánysággá lett, mely az innsbrucki gubernium alatt állt ; később három kerületre osztatott az Innsbruckban székelő helytartóság alatt. A hat tartományi törvényszék, melyek közül a feldkirchi 1817-ben kerületi törvényszékké emeltetett, a mostani kormány alatt ugyanannyi járásbírósággá lett. Egyházilag Vorarlberget a brixeni egyházmegyéhez csatolták, de 1819 óta Feldkirchben külön főhelynöke lett. Immár majdnem nyolczvan éve szakadatlan béke uralkodik a tarto- mányban, mely azt úgy szellemi, valamint anyagi téren buzgó munkál- kodásra használja s főleg I. Ferencz József császár uralma alatt vett hatalmas lendületet. Hosszú időn át csaknem egészen el volt zárva mind az állam egészétől, mind a külföldtől és mostoha bánásmódban részesült ; most ismét tetemes politikai jogokat és szabadságokat kapott, első sorban külön