Seite - 244 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (1), Band 13/1

244 a folyó változó víztömege és sodra már nem veszélyeztet. E mellett úgy itt, mint amott mindig a délnek néző napos oldalt választották szívesebben, mint az éjszakra néző (die Nörderseitc) árnyékosat. Hogy mily alakban történt a legrégibb megtelepülés, vájjon egyenként álló majorságok-, avagy falvakban-c, azt teljes bizonyossággal bajos meg- állapítani. Vannak egyes hegyoldalak, például az Anger-, Voider- és Niedern- dorfi hegyen, melyek egészen tele hintvék egyes majorságokkal, s viszont meg oly vidékek, minő példáúl a Stubai, a hol csakis falvakat látunk s a köztük elterülő térségén egyetlen tanya sincs. Kétségtelen azonban, hogy a népességnek részben germán jelleméhez képest a külön-külön majorságokban való megtelepedés módja nagyon elterjedt lehetett kezdettől fogva a tarto- mányban. Erre vall az is, hogy a mint a legújabb kutatások kiderítették, számos olyan helység neve is, a mely ma már egészen faluszcrű, eredetileg valamely személynévből, az egykori majortulajdonos nevéből származik, mint példáúl Götzens, Fritzens, Hatting és mások. A faluszerű telepek keletkezése kezdetben alighanem már a régebbi elszórt lakhelyek birtokba vétele útján indúlt meg és ebből fejlődött tovább. A mi pedig a tiroli falvak mai alakját illeti, ennek jellemére a helyzetükön, a föld minőségén, a lakosok életmódján és hagyományos szokásain kivűl még többé-kevésbbé vagyonos voltuk és keresetforrásaik is döntő hatással vannak. A völgy alján álló falvak rendesen módosabbak és takarosabbak a kétségtelenül régibb hegyoldali s néha meredek lejtőkön kapaszkodóknál, melyek a középhegység bajosan megközelíthető helyeire építvék. Viszont még az ilyenek is csínosabbak és a korral haladóbbak, mint a keskeny fenvölgyek nagyon is bizonytalan talaján és környékén épült faluk nyomorúságos viskói, melyek többnyire igen csekély szilárd alapjukon csak ügygyel-bajjal tudnak nagy szűken megférni. Továbbá az olyan falu, melynek lakói főképen baromtenyésztésből s havasi tejgazdaságból élnek, természetesen nagyon elütő attól, a melynek kövér és terjedelmes szántóföldei a mezőgazdaságot jelölik ki keresetforrásúi. Az élénk forgalmú országútak mentén álló falvak e helyzetüktől, mások lakóik ipari foglalkozása, kereskedelme, vagy egyéb körülményei szerint nyerik ilyen vagy amolyan alakjukat és jellemüket. így keletkeztek az Eisack- és a Wipp-völgy, meg a Felső-Inn-völgy hoszszában az egy-útezás falvak az egész völgyön végig húzódó országút mentén ; így szabta meg továbbá a Stubai-völgyben álló Vulpmes falu jellemét a vasipar, mert lakói főleg abból élnek.