Seite - 258 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (1), Band 13/1

258 Az így kiénekelt arató aztán ugyancsak hozzá láthat ám, hogy mielőbb megint visszakeríthesse a fenkövét, mert a leányok mind összetartanak ellene, a miből rendesen egy kis parázs dulakodás támad, melyhez a többi arató fülsiketítő zenekiséretet szolgáltat, mind keresztbe horzsolva fenkövével a kaszáját. A szénabetakarítás és a cséplés is efféle, nem épen válogatós tréfákra és közjátékokra, illetőleg inkább zárójelenetekre ád alkalmat. A kié az utolsó kepe, azé lesz az „öreg" ; a kié a cséplésnél az utolsó ütés, az „ütötte agyon a tyúksz . . t", s annak aztán szalmakoszorúkból font, piros szalagos bolondsüveget tesznek a fejérc s taligára ültetve, hangos „Hen- neler" (tyúkos) kiabálással végig hurczolják az egész falun. A gyönyörű derűs őszi napokon munkájukat végző tilóló nők is tudnak valami tréfát, hogy vele fárasztó foglalatosságukat kissé könnyítsék, s ez az úgy nevezett „Brechelbusch" (tilóló-bokréta) feltűzése, melyet a falu legényei versengve igyekeznek ellopni. A legénység különben is éltető eleme a falunak. Ók a különféle mulatságok rendezői, kezdve a farsangi bohóságokon s megint ott végezve körülbelül az ünnepi évkort, a hol kezdődött, a vízkereszt előtti estén szokásos Perchta-futással. Ok eszelnek ki, minden lehető alkalmat meg- ragadva, számos boszantó mókát a nagyon is kényes vagy durczás leányok és a pártába vénült hajadonok megtréfálására. Minden fonákság, minden furcsa kis baleset vagy helytelenség, a mit a faluban valamely legény vagy leány elkövet, a mint kitudódik, a falu közvéleményének Ítélőszéke elé kerül, melyben kíméletlen ostorára talál, s pellengérre állítva, köznevetség tárgyává lesz. A mint példáúl az a gazda, kinek a havasi legelőre kihajtott tehenei adják a legkevesebb tejet, nem igen kerüli el, hogy háza falára korommal hegedűt ne mázoljanak, úgy gondja van a falu tisztessége éber őrségének arra is, hogy a legénynek kedvesénél tett éjjeli látogatását is elárúlja másnap az ablak alá hintett fürészpor. S ennyiben, kivált az oly vidékeken, a hol, mint példáúl az Ulten-völgyben, az úgy nevezett éjjeli lepkék nagyon is szeretnek garázdálkodni, ez önkéntes erkölcs-rendőrségnek és titkos itélő- széknek némi fegyelmező hatása van a rakonczátlankodókra. A suhancz életének nevezetes fordúlópontja természetesen a másik nemhez mind követelőbben jelentkező vonzódása. Alig hogy pelyhedzni kezd ajkán a „legénytoll", már ugyancsak kóvályognak a takarosabb leányok képei a fejében. Eleintén, míg a szíve még nem választott, termé- szetesen megkülönböztetés nélkül egyaránt érdeklődik minden piros-pozsgás