Seite - 266 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (1), Band 13/1

2è6 Hasonló, drámai élénkségű előadással jár az Ur mennybe menetelének megünneplése is. A misevégi áldás után Krisztusnak angyaloktól körűivett képe lebeg organaszó és harangzúgás közben föl a mennyezet felé, a honnan égő gyertyákat tartó angyalok kara megy elébe. Régebben Meranban és vidékén ilyenkor, miután az Üdvözítő a templom tetőzetének nyílásán eltűnt vaia, onnan gesztenyét, diót, almát, ostyát s közbe égő kóczot hajigáltak le, mely szentelt tárgyakat különösen a gyermekek igyekeztek elkapkodni, s aztán otthon e csodatevő erejűeknek hitt dolgokat hosszú ideig kegyelettel őrizték. Az egyház összes nyári ünnepei közül azonban a legszebb és örvende- tesebb mégis az Űrnapja, főkép ha felhőtlen tiszta ég borúi az egész hegy-völgyes vidékre. A tarka zászlók köré sereglő ájtatoskodók hosszú menete, közben a szentképeket vivő koszorús hajadonokkal, a festői lövész- viseletek, az oltári-szentséget kisérő fehér ruhás leánykák, a komoly képű férfiak és nők kísérete a menet záradékáúl, s mind e nyüzsgő-mozgó alakok mellé a zöld mezők s az érőfélben álló gabnaföldek, meg a föléjök borúló azúrkék égbolt, mely felé csattogva száll föl a dalos pacsirta, míg a mozsarak és puskák durrogásától el nem riad, mind ez olyan áhítattal és költői bájjal teli képpé egyesül, melyhez képest elenyészik a városok hideg ragyogású ünnepi pompája. A Meran melletti Tirol faluban Szent Orbánnak, mint a szőlő- hegyek oltalmazójának, pápai díszben trónján ülő szobrát szőlőfürtökkel és venyigekoszorúkkal ékítve ünnepi körmenetben viszik ki az Áldáshalomra; ez a körmenet szintén igen szép látvány alúlról a völgyből nézve. A Mária mennybe menetele napján (aug. 15.) tartott fűszentelés csendes ünnepét is nagy kegyeletben tartja a hegyvidéki nép, mely ilyenkor az úgy nevezett harminczad („Dreissgentt), vagyis az aug. 15. és szept. 8. közé eső (nálunk „két asszony közti") szent napok alatt szedett gyógyító- füveket, különösen az ökörfarkkóró virágját, ürmöt, ezerjófüvet, tisztes füvet és mindenekfölött a Karwendel-füvet szentelteti meg a pappal. Ugyanitt még egy kisebbszerű keresztény ünnepről is meg kell emlékeznünk, melynek a havasi nyári-legelők a színterei. Ez az alpesi legelőknek a helység papjától való megáldása, a mi nemcsak azért történik, hogy általa a kunyhót, meg a kihajtott marhát mindenféle gonosz kísértettől, boszorkányságtól és ördöngös manók ártalmától megóvják, hanem azért is, hogy az égtől a marhának jó tenyészetet s hasznavehetőséget kérjenek. Ezért nem sokkal a jószág kihajtása után a pap vagy a káplán az egyházfi