Seite - 267 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (1), Band 13/1

2G7 Adventi kolompolók a Sarn- völgyben. kíséretében fölmegy a ha- vasra, hol a gazda és gazd- asszony már ünneplőben várnak rá. Itt megreggeliz, mialatt a paraszt behajtja a marhát a karámba, egy másik pedig meggyújtja a gyertyákat, mire aztán kez- dődik a beszentelés. Ez az ide vonatkozó imák elmondása mellett a kunyhó, az összes gazdasági eszközök, a lábas jószág és a háznép szentelt vízzel való meghintésében áll. Nagyobb havasi tanyákon, a hol templom vagy kápolna is van a közelben, ott mondja el a pap az áldást. Mélyebb értelmű szokásokban leggazdagabb a szent karácsony ideje. Első az advent a gyermekeket megörvendeztető Miklós-napjával. Karácsony- kor ajándékot osztogatni, legalább faluhelyen, nem szokás. A kis Jézuska ajándékát és az égő gyertyácskákkal díszlő nyájas karácsonyfát a Miklós helyettesíti, az az „aranyos ember", kinek az alpesi nép jámbor képzelete mindenféle költői és költőieden bűbájosságot tulajdonít. Ezért a gyermekek Miklós-napja közeledtével esténként elalvás előtt ezt imádkozzák : Heiliger Nikolaus, du goldener Mann, (Szent Miklós, te égi boldog, Bring uns allerhand Sachen zusamm, Arany ember, arra kérünk, Allerhand „Gutthaten", kräftige Sachen, Tálainkba „jótét"-dolgot, Musst uns heute die Schüssel voll machen. Mindenfélét hozz mi nékünk.) 34*