Seite - 269 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (1), Band 13/1

269 Ein hellichter Stern geht über das Haus, Gar a ehrsame Hausmutter geht ein und aus; Itz hören wir schon die Schüssel erklingen, Itz wird man uns bald a Stuck Bratawurst bringen, Ja sei 's a Bratwurst, sei 's a Stuck Spöck, Dann gehn halt wir Klöckler mit Freuden a wöck. (Ragyogó szép csillag kél e ház fölébe, A ház asszonyának nagy a tisztessége; Halljuk benn a tálak víg csörömpölésit, A gazdasszony nékünk jó sült kolbászt készit, Kolbász vagy szalonna, kolomposnak mindegy, Megköszöni szépen s jókedvűn tovább megy.) Erre a nagyon is világos czélzásra nem is maradnak benn adósak, de a kérést nem teljesítik azonnal, mert előbb még egy csomó párvers következik, melyeknek feleselő játékában a kolomposok éles elméjét és találékonyságát szokás próbára vetni. A háziak ugyanis, illetőleg helyettük az ú. n. „Ansinger" (kiéneklő) rímes kérdéseket énekel ki az ablakon, melyekre a kolomposoknak ugyancsak rímes sorokban illő feleleteket kell adniok ; így példáúl : Kérdés : . Wenn ös (ihr) so witzige Klöckler wollt sein, Müsst ös wissen, wie a Deck' mit neun Ecker sollt' sein? (Nos, ha kendtek olyan jeles kolomposok : Kilencz csücsök egy takarón mikor nem sok?) Felelet : Drei unten, drei oben und drei daneben, Dann werd's wol a Deck mit neun Ecker geben. (Három alúl, három fölül, mellette is ennyi, Akkor rajta együtt véve kilencznek kell lenni.) Ha a feleleteket kielégítőknek találták benn, akkor behívja őket a gazda, mondván : Die Wurst liegt aufn Tisch zu 'nem Kranz, Geht's nur auer (herauf) und macht's der Dim an' Tanz. (Asztalon a kolbász koszorúba fonva, Jöjjenek hát kendtek egy kis vigalomba.)