Seite - 274 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (1), Band 13/1

274 régi vallásos szokás színezetével bir, semhogy puszta bohóskodásnak lehetne tekinteni. E szokást majdnem az egész Inn-völgyben, az Innsbruck melletti középhegység falvaiban és a Wipp-völgyben gyakorolják a paraszt legények. A („Schemen-" vagy „Schellenschlager" nevű) csörgettyűsök tiszta fehér inget, rövid bőrnadrágot, hófehér harisnyát s könnyű fűző-czipőt vesznek magukra. Kabát nincs rajtuk; e helyett keresztben áthajtott szép tarka selyem- kendő van a vállukon, melynek a két csücske jobb és bal csípőjükre van tűzve. Kalapjukon szalagok és tollbokréták díszlenek, melyeket a hagyományos szokás szerint a leányoktól kapnak ajándékba. Arczukat kendő vagy fából faragott álarcz takarja. Derekukat öv köríti; erre hátúi egy nagy csörgettyű van illesztve, mely minden lépésükre megcsörren. Balkezüket a csípőjükre téve, jobbjukban pálezákat, mások meg zöld fenyűgalyakat tartanak. Rendesen tizenkét-tizenöt ilyen csörgettyűs jár körűi egy „kapitány" vezérlete alatt. Járásuk sajátszerű, lassú ütemben előre haladó lejtésben áll, mely némileg a színpadi királykoronázási jelenetek régibb divatú pathetikus lépéséhez hasonlítható. E közben a legények fölváltva egyszer jobbra, majd meg balra hajlonganak, egyúttal kapitányuk intésére ugyanazon oldalra billentvén mindig a pálezáikat is. Minden lépésüknél megszólalnak a csörgettyűik, melyek hangja távolból szabályos ütemű, tompa morajnak hallik. így halad- nak komolyan és ünnepélyesen a falu útezáin végig, az újjongó gyermeksereg kiabálásától és az idősebbek helyeslő fejbólintgatásától kisérve. A gyermekek rivalgását különben inkább a magában elég komoly menet bolondos járulék- alakjai keltik; köztük kivált két vagy három ostorpattogtató álarczos, továbbá a falován ficzánkoló „Fasserrössl" nevű alak, meg fehér ingbe és nadrágba öltözött s falábon tánezoló bohóezok, kik nélkül a Wipp-völgyben nem lehet el e menet. Ugyanitt (Matreiban), hol a csörgettyűzést különben is nagy és általános érdeklődéssel tartják meg, a benne résztvevők egy famohába borított „medve" körűi csoportosúlnak, mely két hajcsár, meg egy trombitás kíséretében a menet közepén lépdel. A „gyökérszedő" is egyik kimagasló személye e körjáratnak s farsangi mókáknál általában kedvelt alak. Háti kosara föl van fordítva, hogy harangot ábrázoljon, melyből óriási ütőnyelv lóg ki. Fején belapított, ócska kürtőkalap éktelenkedik. A csörgettyűsök menete végűi a korcsmában állapodik meg, hol részeseit megvendégelik. E farsangi szokásról szintén azt tartják, hogy a lentermelés áldását növeli. De csak minden harmadik vagy negyedik évben tartanak egy-egy ilyen menetet.