Seite - 298 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (2), Band 13/2

298 (franczia chagriri), häre vagy kàpàre ; foglaló (olasz arra vagy caparra), zoidl: írás (középlatin cédula, schedula, magyar czédula), margn : szekrény és éléstár (ol. armario, magy. ahnáriom), bezzi: pénz (ol. bezzo), miserabi: nyomorúságos, Ínséges (ol. m is erabile), rár : ritka (ol. raro), nuster : rózsa- füzér, olvasó (latin pater noster), pur : z llenszcnv, undor, irtódzás (ol .paura, félelem), guntre : ellenkező (franczia contre, ellen), str applizieren : kínlódni, vesződni (ol. strapazzare), derstenten; u. a. (ol. stentare, fáradni, vesződni), mangge: legalább (ol. al manco), reschün: belátás, tekintet (franczia raison), mángari: legalább csak (ol. mancare), töstiininiern: méltányolni, tekintetbe venni (ol. stimare, becsülni, méltatni), studi (ol. studio), làbràtsche : ábrázat, kép (ol. labruccio), bőven ; szitkozódni (ol. bavare, mérgében tajtékozni), pür: tiszta, merő (ol .puro), disputiern: czivódni (ol. disputare), precenelle: teketória (franczia précher, prédikálni), verefentier?i ; magát védelmezni (ol. difendere), kűnier?i : valakivel méltatlanúl, igazságtalanúl, roszúl bánni (ol. tájszólási cojon, e h. coglione, franczia couillon), gàie, e szólásmódban: die gűle z&agn: valakinek az ülepét mutatni (ol. culo), stante pede (lat.): a. m. tüstént, nyomban, concürs ; csőd (lat. concursus), gànt : u. a. (ol. il incanto, franczia Fencant), katzìi: a lábával előre rugdalni, kikotorni (ol. cacciare, kiűzni), spatzn: lekotorni (ol. spazzare, tisztogatni), merde: sár (ol. merda),gànter : szekrény (ol. cantero, latin cantherus), bo7itschűr:xxnneplő kabát (franczia bo?ijour), par abiti (fr. parapluie) esőernyő (ugyanerre még az 07nerelle ésparasől, szintén román szavakat is használják), akarat: épen úgy (ol. accurato), guraschiert : bátor (ol. coraggio), gaudi : öröm, gyönyörűség, mulatság (ol. gaudio), schöise: kocsi (franczia chaise, v. ö. magy. cséza). Körülbelül az Innsbruck fölötti Zirlnél kezdődik a bajor-osztrák tájszólás területe, a melyhez az Alsó-Inn-völgy, a Pusterthal, meg az Etsch-völgy és ezek mellékvölgyei tartoznak. De azért itt is érezhető a sváb hatás, a mely még az Alsó-Inn-völgyben mondható a leggyöngébbnek. Az alsó-innvölgyiek beszéde általán véve az ó-bajor és a salzburgi tájszólással áll a legközelebbi rokonságban. A tájszólási alfajok pontos elhatárolása igen bajos, mert több helyütt egymásba nyúlnak. Általában lényegesebb eltéréseket mutatnak mégis egymástól: 1. A Pusterthal tájszólása, melyhez a zillervölgyi is számítható. Ennek határa meglehetősen egybevág a Toblachi mezőség vízválasztójával. 2. A Rienz felé néző Gsiess, Antholz és Täufers völgyek tájszólásai az egész Brixenig terjedő vidékekéivel együtt. 3. Az Eisack- és Sarn-völgyéi, meg a Bozen- és Meran-vidékiek. 4. A Passeier-völgy tájszólása.