Seite - 301 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (2), Band 13/2

301 (möcht, -hatnék, -hetnék, akarna), kannt (könnte, u.-a.). Újfelnémet //-nak ue, na, ü, ia, ria, oa, o, ui a hangja. Pl. schuech, schuach (Schuh, czípó), pflueg (eke), guat (jó), wrindarlarch (wunderlich, csodálatos, furcsa), riaft (ruft, hív), thian (thun, tenni, v. tesznek), früatach (frutig = frisch, üde, jó színben lévó), riia/n (rufen, hívni) toad (thut, tesz), thoan (thun, tenni), nor (nur, csak), luider (Luder, dög). Újfelnémet ü-bői u, oi, ni, ie, üa lesz. Pl. lügt, loigt, luigt (lügt, hazudik), gemiet (gemusst, kellett), füast (führst, vezetsz). Újfelnémet i vagy megmarad, vagy ie, ia, ea, a, e, ei, ui pótolja. Pl. liecht (Licht, világosság), ier, iar (ihr, ti), eam (ihm, neki), zvead, wearschd (wird, leszfrirscha, frirse (a. m. für sich = vorwärts, előre, tulajdonképen maga elé), freundlach (freundlich, barátságos), geist, geit (gibst, gibt, adsz, ad), sui (sich, önmagát), nuit (nicht, nem). Újfelnémet ie megmarad, vagy oi, ui, a, ea, ü lép helyébe. Pl. zoihin, zuihin (ziehen, húznifloihin, fluihin (fliehen, futni, menekülni), floige (fliege, repülj), soi, sui (sie, ő), tuif (tief, mély), doib (Dieb, tolvaj), deanail, deandlarch (Dierndeln, leányzók), deanst (Dienst, szolgálat), neamatz (niemand, senki), vüll (viel, sok). Járúljon ezekhez még az alábbi néhány általános megjegyzés. Igen sokféle változatúak a névmás ejtegetésének és az ige, kivált a segédige hajlításának alakjai. Pl. soi (sie, ők), satin (ihnen, nekik), öis, döis (ihr, ti), enk (euch, nektek, titeket), enker (euer, tietek), ihme, ihmeme (ihm, neki). A sind (vannak) szó send, seilt, sand, san, hent, hend, a gehabt (neki volt) alak pedig gihätt, gihäpp, gihőbm, ghàtt, ghött változatokban fordúl elő, a miért is azokat, a kik pl. ghött-öt ejtenek, ghötter-eknek, a^/zá/Z-tal beszélőket megghátter-eknék nevezik tréfásan. A gewesen (volt) a bajor-osztrák és sváb tájszólásban ghvöisn, gwèsn, giwesn, gwén, gwea, giwöidn, gwöidn, míg az alamannok mind gsi-1, gsei-t mondanak helyette. Geworden (lett) helyett worschtn, woum, woarn, wöarn, wuan és hasonlók hallhatók. A „Jesus" indúlatszó vagy felkiáltás jöiggis, jöggas, jöi, jöie, jöivis, joiggilis, jousis, jouschas, jousisle alakokban hallható, holott a „Gelobt sei Jesus Christus44 (dicsértessék a Jézus Kr.) köszöntésben, a mely glop sas Christas, vagy zöis Christus-mk hangzik, már csak az ^ hang maradt meg belőle (a sas, ille- tőleg zöis végén). Fonák új képzésekben sincs hiány. így pl. a wie (hogyan?) kérdő szócskát egészen ige módjára hajlítják s a többes szám második szemé- lyében az öis = ihr (ti) névmást jelző s-t tesznek hozzá, a mikor is aztán ez a wiats? annyit jelent, mint: was macht ihr? (mit csináltok?, hogy vagytok?). Gyakoriak a különben gyenge igék elbeszélő múltjának erős hajlítású alakjai,