Seite - 308 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (2), Band 13/2

308 Remete Szent Antalnak, a házi állatok védszentjének ünnepén (január 16.) falukon megáldja a pap az istállókat és a lábas jószágot. A farsang Olasz-Tirolban is igen víg, s elevenségéhez tetemesen hozzá- járulnak a többrendbeli bohókás körmenetek és játékok. A legtöbb házasságot is ez idő alatt kötik, csak úgy, mint másutt. A farsangi játékok közül a legérdekesebb volt a Ciusi-Gobbi, melyet utoljára 1857-ben adtak elő Trientben, régebben azonban évenkint kétszer tartottak meg a város nyilvános terein. Mindenkor legalább 150—200 személy vett benne részt, a kik két pártra, a Ciusi és a Gobbi pártjára oszolva harczoltak egymás ellen. Emezek parasztosan öltözve, nagy kört alkottak s egymásnak erősen az övébe kapaszkodva, jól összefogództak. A kör közepén állt a királyuk, a ki egy szép nagy sárga polentát főzött s aztán ezt őrizte és népének parancsokat osztogatott. A körön kivűl a fehér, sárga és vörös harlekin-ruhába bujtatott Ciusi csapata futkározott, minden áron arra törekedvén, hogy a Gobbi körébe betörjön s ott a polentát elhódítsa. Ezeknek is külön királyuk volt, a ki támadásaikat intézte és vezérlette. Ezen kivűl még vitás esetekre egy békebíróság is állott tartalékban, s e mellett előzetesen az összes játszókat megvizsgálták, nincs-e valami szúró fegyver náluk. Többnyire a Ciusi-párt győzött. A játékot a téren körben álló nagy néptömeg nézte, bíztatásával, fütyülésével és pisszegésével a küzdőket hol bátorítva, hol ingerelve és boszantva. E játéknak, melynél elég alkalom nyílt úgy a ravaszság és ügyesség, mint a testi erő kitüntetésére, s melyben hajdan a város előkelő urai és polgárai is részt vettek, némelyek történelmi eredetet tulajdonítanak, és annak az esetnek az emlékét vélik benne látni, a mikor Theodorich, a keleti gótok királya parancsára a feltriek a trientieknek segítették városuk falait ismét fölépíteni. Dr. Bassetti Tito pedig, a ki e játék leírásával tüzetesebben foglalkozott, egész az etruszk őskorig gondolta annak nyomait visszakísérhetni, és a Ciusi, meg a Gobbi nevekben a régi Clusium és Gabium városok neveit sejti. A tiroli románoknak egészen sajátjuk a márcziusi tűz gyújtása, mely talán a régi római Saturnaliák utójátékaiból fejlődött, s hajdan mindenfelé szokásos volt. Márczius hó három első estéjén ugyanis a legények a helység környékének magaslatain máglyákat gyújtottak, s ezek tüzénél rímes mondó- kákban házasúlandó párokat hirdettek ki, még pedig az első estén elég mulatságosan csupa véneket párosítva fiatalokkal, meg rútakat szépekkel és szegényeket gazdagokkal; a második este már közelebb járva a való-