Seite - 312 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (2), Band 13/2

312 Ez utóbbi eset kapcsában jár Fassában a Baschia nevű igen mulatságos népies színjáték, melyet Valentini Bódog nagyon élénk szemlélhetőséggel ír le a trienti Alpes-egyesület 1886-i évkönyvében. Ha a vőlegény meny- asszonyával ki akar ennek falujából menni, kíséretükkel együtt foglyul ejtik őket egy vámhivatalnok s őrei és egy térségre vezetik, hol egy emelvényen az esküdtei körében trónoló elnök vagy bíró vár rájuk. A közeli magaslaton tarka-barkán kiöltözött katonák láthatók, kik hordókból vagy mozsarakból füstöt eregetnek, mintha ágyúznának, mások táviróvezetékeket látszanak hevenyészni, míg ismét mások gőzkocsikat tologatnak s egyéb mindenféle mulatságos dolgot mívelnek. Az elnök előtt egy harlekin bevádolja a vőlegényt, hogy vám fizetése nélkül ki akart egy értékes ékkövet (gioja) csempészni a határon. A vőlegény mellett védőjeként az apja vagy valamely jó barátja szerepel, a ki a lehető legtréfásabb és kaczagtatóbb védőbeszéddel igyekszik a vádat megczáfolni. Miután a vádló ellenvetéseivel szemben ékes- szólása egész fegyvertárát kimerítette már, végre a principe, a fejedelem, nagylelkűségére hivatkozik, mely czím régebben a brixeni püspököt, mint a völgynek egyúttal a világiakban is urát illette. Erre a törvényszéki elnök engedni kénytelen s maga is azon a nézeten van, hogy itt a fejedelem személyes közbelépésére van szükség. Most az egész mulató közönség újjongásban tör ki, mert, íme, csakugyan megjelenik a fejedelem rozoga kocsiján, melyet a falu legsoványabb ökrei húznak, vagy szánon ülve és gondosan bebugyolálva, „hogy a legyek ne bánthassák". Lassan lép föl trónusára, s ott leülvén, kihallgatja a feleket, mire kijelenti, hogy habár nem szívesen engedi országa legszebb gyöngyét távozni, mégsem kiván ellene szegülni a művelt államok bevett szokásának. Megparancsolja, hogy a foglyokat bocsássák szabadon és útlevéllel ellátva vigyék át a határon. Erre ismét a nép újjongásától kisérve odahagyja a színtért. A fejedelem udvari kanczelláriája rögtön ki is állítja a mindenféle bohósággal és tréfával dúsan fűszerezett útlevelet, s ezzel a komédia utójátékára kerül a sor a korcsmában. így mulat a maga módja szerint a Fassa-vidék jókedvű ladin lakossága. Szomszédaiknál, a buchensteiniaknál, egy-egy lakodalom néha három nap és három éjjel is eltart egy húzamban, s az istálló előtti szérűn tánczolnak, mely időre a zajongást nem igen tűrő lábas jószágot más istállókba hajtják be. A ladinok egyáltalán nagy kedvelői a táncznak. Az ennebergi kerületben hajdan alig akadt falu, a melynek meg ne lett volna a maga külön tánczhelye, az ú. n. Pajung (alighanem a pavillon szó ladin mása). Itt tánczoltak nem