Seite - 314 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (2), Band 13/2

314 csak lakodalmak, hanem ünnep- és vasárnapokon is, rendesen egy külön térfelvigyázó ügyelete alatt. Ez a Pajung különben szintén csak egy nagy négyszögletes szérű volt, melynek a tetőt tartó magas oszlop állott a közepén. Ha Rendenában valamely leány egy tisztességes kérőt kikosaraz, magát elbizakodott hetykeséggel viseli és kérőjét még ki is gúnyolja, az így meg- sértett lesve lesi az alkalmat, míg valahol magánosan éri a kevély leányzót, hogy ott hajfonatait hirtelen elővillanó éles ollójával lenyírja. Ez a bullada nevű boszú ritkán marad komoly következmények nélkül. Az így meg- szégyenített leány ugyan néha, hibáját megbánva, bocsánatot is nyerhet, de az is megesik, hogy soha életében sem kap többé férjet. A boszúállás e nemeért nem igen mennek a törvény elé panaszszal, de az már megtörtént, hogy az így lenyírt hajfonatokért a leány rokonai vérboszút álltak a sérelem okozóján. Valamivel ártatlanabb, de szintén elég durva a visszaútasított szerelem boszúállásának egy másik módja. Ez abban áll, hogy a kevély leány háza küszöbétől éjnek idején a faluban majdnem minden ganéjdombhoz fürészpor-nyomokat hintenek. Mint nagyon sok helyütt, úgy itt is egy vagy több éjen át macska- zenét adnak a másodszor férjhez menő özvegy ablakai alatt. Ez éktelen zsivajnak maccaluz vagy smaccaluz (Olaszországban sca?npanatè) a neve. Váltságúl csak borral való bőséges megvendégelés szolgálhat; Perginében pedig régebben e helyett a plebánia-templom javára fizetett alkalmi adóval váltották meg magukat az érdekeltek. A nyilvános mulatságok közül a zenével és mozsárdurrogással járó tombola említendő, mely jótékony czélokra is hajt egy-egy kis hasznot; továbbá a labda-játék, mely testedző mulatság az itt kevésbbé honos czél- lövést pótolja némiképen. Az egész trienti püspökségben (mely az Etsch-völgy német részét Schiandersen túl és az Eisack-völgyet is magába foglalja föl Klausenig) a legnagyobb ünnep Vigilius püspöknek, a püspökség alapítójának búcsú- napja. Evenként június 27-én tartják Trientben, az olasz és német nyelvű lakosság nagy csődülete mellett, s este a hagyományos tűzijáték fejezi be a kiváló fénynyel megült ünnepet. A Fassa- és a Fleims-völgy sajátos szokásaként említendő a nagyon kedvelt zászlócsóválás. E vidéken ugyanis mindenik falunak saját zászlója van, mely szokás eredetét némelyek a tizennegyedik században keresik, a mikor a fleimsiek falvai egy-egy zászlóaljban harczoltak a feltreiek ellen,