Seite - 341 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (2), Band 13/2

341 kezik. A nemesség és az előbbkelő polgárok megvendégelésére rendezett lakoma előtt és után az említett író tanúsága szerint ének-előadások, hang- verseny, táncz, a bibornok dicsőítésére írt költemények és szónoklatok mellett a meghívottakat vígjátékok is mulattatták, melyek a vidéki lakosság tréfás jellemzése kedveért népies tájszólásban valának írva. A clesi herczeg-püspök udvari bolondjainak egyike volt Ser Paolo is, urának kegyeltje, kinek kőbe vésett képe még ma is látható a trienti régi városház udvarán s alatta e fölírat olvasható : Quae modo festivo somiere palacia risu Lugent. Funestae quid referunt lachrymae? Paulus obiit : periere sales, periere lepores, Cum quo prodierant, deperiere ioci. MDXXXV. (Hol csak imént vigalom zengett, gyász űl a falak közt. Mit hirdetnek e gyász könnyei, mért e ború? Elhúnyt Pál, a kivel kimulának a tréfa igéi, Szerzőjével az élez sírnak ölébe került.) S ugyanily pompa- és fénykedvelők voltak Cles utódai, így Madruzzo Kristóf és a többi trienti herczeg-püspökök is, kivált ha fejedelmek vagy egyéb fő méltóságok megvendégelésére került a sor, mindaddig, míg az egyházival a világi hatalom is egyesűit kezükben. A fejedelmi személyek fogadtatása alkalmával tartott ünnepélyek sorából csak azokat említjük, a melyeket Mária Anna, IV. Ferdinánd húga tiszteletére rendeztek, mikor IV. Fülöp spanyol királylyal való egybekelése után Trienten több főherczeg kíséretében átutazván, 1648 deczember 2l-étől 1649 május 19-éig tartóz- kodott e helyütt. Ez ünnepélyek egyikén, a mint Mariani mondja, a kastély- ban tartott vígjáték-előadáson kivűl a palotában is játszottak egy drámát, melyet utóbb a főrangú vendégek kívánatára s nagy gyönyörűségére többször is megismételtek. Mai napság Trientben, Rovereto-, Riva-, Arco- és Levicóban van állandó színház. Régebben Móriban és még több helyütt is volt. Trient város könyvtárában több dráma mellett egyéb emlékeit is őrzik a trienti, roveretói és morii színházak múltjának. Roveretóban meg épenséggel bő anyagot találni a városi könyvtárban a helyi színháznak a XVII. századba visszanyúló történetét illetőleg, mely időben már szintén kőből épített, bár igen egyszerű színház állott e helyen.