Seite - 353 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (2), Band 13/2
Bild der Seite - 353 -
Text der Seite - 353 -
353
mint Lüttich wallon nyelvjárása, úgy, hogy pl. a wallon battheie (keresztelek)
szótani képét tekintve, tökéletesen egybevág az ennebergi batieit szóval.
A zárt £-nek ei-vé s továbbá ai-vä törése Tirol és Graubünden némely vidé-
kein szintén találkozik egy jellemző franczia hangtani jelenséggel. E pontra
nézve csak egyetlen tájszólást vetve össze, pl. az ennebergi trei (tres), par ei
(* paretem), crei (credit), tökéletes mása az ó-franczia treis, pareit, ereit
szavak hangtani állapotának. A mássalhangzó előtti nyílt e-nek ie-vé fejlődése
meg, mint pl. a grödeni piene (pecten), síes (sex), tiéra (terra), fiér (ferrum),
iérba (herba), — egy felől a rumén piepten, sies, tierä,ßer, ierbá, más részt
meg a spanyol tierra, hierro, yerba és a wallon tierre, fier hangzatára
vezet. Épen összehasonlító nyelvészeti szempontból tehát megbecsülhetetlen
értékűek a ladin tájszólások a romanistára nézve.
Minden egyes ladin völgynek megvan a.maga sajátszerű tájszólása, sőt
gyakran egy és ugyanazon völgy egyes községeiben is más-más színezetű
nyelvjárást találunk. Különösen az Ennebergben van ez így, a hol pl. Colfosc-
ban és Corvarában oly hangtani eltérések mutatkoznak, a melyek annál
feltűnőbbek, mennél közelebb fekszik a két helység egymáshoz. Ily eltérés
a többi közt a latin ^-nak épségben maradása Colfoscban, holott Corvarában
ü-vé változik. Szinte azt mondhatná az ember, hogy a lombardiai nyelvhatás
e fönséges dolomit-óriásoktól körűizárt szűk völgykatlanban egy helyütt
diadalt aratott, másutt meg vereséget szenvedett a tisztább román elem
elleni küzdelmében, a minek eredményei az egyik részen a m?/r (murus),
ila (uva), segú (securus), un (unus), dur (durus), stb. hangzású szavak, ellenben
Corvara tájszólásában: 7niir, i/a, segú, ihn, ditr. Az ennebergi tájszólás ez
eltéréseinek Colfoscban, melyek a nyelvész figyelmét oly nagy mértékben
fölkeltik, részben legalább a szomszédos grödeni nyelvjárás hatása is oka
lehet. Az ennebergi völgyben egyébiránt nem is két, hanem tulajdon-
képen három, hangtanilag egymástól tetemesen eltérő tájszólási változatot
lehet megkülönböztetni, ú. m. a colfoscit, az abteiit és a szó szorosabb
értelmében vett ennebergit. Kétségtelenül mind a három közül a legelső
a legtisztább, ha az alapnyelv hangjainak legépebb megőrzését és az
idegen nyelvhatástól való mentesség legnagyobb fokát tekintjük a tisztaság
mértékének. Hogy épen St. Vigil és Enneberg egyházas falu, melyekben
pedig némelyek a legtisztább ladinságot vélték föllelhetni, szókincsét nem
is említvén, már hangtani jelenségeiben is a szomszédos német lakosság
nyelvének erős hatását mutatja, azt könnyű igazolni, s más részt viszont elég
V. 45
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Tirol és Vorarlberg (2), Band 13/2
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Tirol és Vorarlberg (2)
- Band
- 13/2
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1893
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 15.74 x 22.0 cm
- Seiten
- 320
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch