Seite - 368 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (2), Band 13/2

368 a többi községek nagyobb részének női viselete. Hatvan évvel ez előtt még a polgárnők nehéz, aranyos díszítésű ú. n. „kerek"-fejkötőt viseltek. A népélet egyebütt változatosabb és élénkebb színezetű képet tár elénk, de azért itt is akadunk sajátszerű és jellemző néprajzi vonásokra, melyek azonban a haladó idővel mindinkább elhalványulnak. A gyermeket meg- születése után a lehető leghamarább s mindig a templomban keresztelik meg. Keresztelésre vagy az apja, vagy a bába, vagy a keresztanyja („Gotta")' viszi, a ki e tisztében a keresztapával („Götti") osztozik. Az erdővidéken a keresztszülék („Götte" és „Gottle") a bábával és az újszülöttel a keresz- telés után a korcsmába mennek, hol a keresztapa vendégei. így van ez Mittelbergben is. Blumeneggben a keresztszüléket a kisded szüléinek házában vendégelik meg. A Tannbergen az a szokás, hogy a keresztszülék mindenike egy-egy átfúrt s piros szalagra fűzött ezüst pénzt tesz a gyermek vánkosa alá. Ugyanígy a Mittelbergen is, valamint az erdővidéken, hol, mint egyebütt is, ez ajándéknak „Einstrickgeld" (bekötő pénz) a neve. Montavon vidékén egy nagyobb fajta viasz gyertyából egy lábnyi hosszú darabot vágnak le, ezt két könyökbe hajlítva keresztbe fonják s a fonadék közé teszik az ajándék- pénzt. Ha a gyermeknek ily ajándékot adni elmulasztanak, tolvajlásra vete- medik, vagy más rosz útra téved. A gyermekágyas nő, míg a templomi avatás által meg nem tisztúl, a Doggi nevű gonosz lidércz és más mindenféle bűbájos hatalmak ártalmától félhet, a mi ellen szentelt vízzel és scapulárékkal védekezik a nép. A gyermek faluhelyen bizony sokszor vajmi szegényes körülmények közt nevekedik föl. De azért hébekorba a legszegényebbre is virad egy-egy örömnap. Ilyen a többi között kiváltképen az újév napja. A Lech vidékén az egész iskolás gyermeksereg ugyancsak iparkodik minden házban boldog újesztendőt kivánni s az ezért kijáró aprópénzbeli jutalmat bezsebelni. S még a jómódúak gyermekei sem röstellik akár a szegényebbektől is e hagyományos adót elfogadni. Az erdővidéken már kora reggel ott nyüzsög a gyermek- sereg a házak ajtai előtt s várja a pénzből, kenyér- és gyümölcsből álló ajándékot. Hasonló szokás dívik az alvidéken és a Walgauban is. Újév napján a keresztszülék is ajándékokat szoktak adni keresztgyermekeiknek. Az erdő- vidéken régebben egy tojásos fonott kalácsot („Eierzopf"), vagy egy korong alakú kenyeret szoktak volt ajándékozni. Montavon táján a gyermekek a „Guotjahr" nevű újévi ajándékot, a míg legalább iskolába járnak, Blumenegg- ben pedig addig, a míg meg nem házasodnak, a „Migge" nevezetű hosszúkás