Seite - 376 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (2), Band 13/2

376 Mü- és népzene Tirolban és Vorarlbergben. \ Ha a műzenét a népzenétől különválasztjuk, emezt illetőleg tetemes eltérést látunk a két szomszéd tartomány között. Mert Tirolnak van, Vorarl- bergnek ellenben nincs saját népdala. Szinte úgy látszik, mintha a vorarl- bergiek kiválóan gyakorlati irányú szelleme nem volna alkalmas népdal termésére. A tiroli ellenben szívesen nézi a világot a derültebb oldaláról, főkép azon völgyekben, a hol nem kénytelen az életeért a természet ellen kemény tusát vívni. Ebből érthető, hogy Tirol német részében alig van völgy, melyben oly élénken zengne a népdal, mint a Ziller-völgyben. A tánczot sem kedvelik sehol jobban, mint itt. A völgy elmés, vidám fiaitól költött dalok nagyobb részt tréfás, ingerkedő, vagy gúnyolódó természetűek. Vannak a népnek havasi-, vadász-, lövész- és katona-dalai is. Hirtelen támad s hirtelen tűnik is el a Schnaderhüpfelek röpke serege, melyek rendesen zenekíséret melletti rögtönözések s hű tükrei a dalolók érzelmei- és ötleteinek. E dalok Schnaderhaggen, Possen-, Trutz- és Spitzliedln (boszantó vagy ingerkedő dalocskák), Haarbrecher-G'sangln (kendertörő dalok) neveken is járatosak. Utánok rendesen egy „Jodler", vagyis szöveg nélküli újjongó következik, melynek jellemző vonása a mellhangból fejhangba való hirtelen átsiklás. Többnyire a havasi dalok is ilyen Jodlerrel végződnek. Régi népdalokat tartott fönn a vízkeresztnapi kántálás, mely a hagyo- mányos karácsonyi énekekkel együtt Olasz-Tirolban is szokásos, hol külön- ben az olasz műzenét is igen szeretik. A nép hangszerei közül említendők : a fuvola, a klarinét, a kis hegedű, a bőgő, a trombita és a kézi meg a szájharmonika. Amaz az olasz-tiroliak kedvelt hangszere, emezt a német havasi lakosságnál találjuk, melynél „Fotzhobel" (szájgyalú) a népies neve; ilyenek még a doromb s a Ziller-völgyben a kifeszített faléczecskékből és szalmából való czitera-féle hangszer, az Alsó-Innvölgyben itt-ott a hárfa is; végűi a czitera, mely a legutolsó alpesi kunyhóban is föllelhető. A Ziller-völgy dalszerető lakói Európa nagyobb városaiban a tiroli népdalt kedveltették meg s vele mindenütt tetszést és szép jövedelmet szereztek. Első helyen Rainer Lajos említendő (szül. 1821 július 18.), ama híres ziller-völgyi énekes-család feje, a mely egész Európát és Amerika egy részét is bevándorolta. Napjainkban ismét akadt egy tiroli, Natter Dagobert, a ki „Vogel weider" néven útazó négyes-társaságával szintén becsületet