Seite - 378 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (2), Band 13/2

378 6 forintjával eladhatta. 1656-ban állott művészi hírneve tetőpontján, s I. Lipót császár oklevéllel erősítette meg 1669 január 9-én a mesternek Ferdinánd Károly főherczegtől adományozott „udvari hegedűgyártó" czímét. Ettől kezdve azonban egész sora érte őt a csapásoknak. Uzsora-adósság miatt nagy nyomorúságba, majd eretnekség gyanújába keveredvén, börtönbe került, a honnan csak hónapok múlva szabadúlt ki. Mindezek megzavarták az elméjét úgy, hogy a hegyek közt kóborolva keresett, de nem talált nyugalmat, míg végre a halál (1683) meg nem szabadította szenvedéseitől. A XVII. századból még említendő a két Albani Mátyás (apa és fiú) Bozenban; az idősb (szül. 1621-ben, Bozenban, megh. ugyanott 1673-ban) Stainer tanítványa volt; fia (szül. 1650-ben, megh. 1709-ben) előbb apjánál, később Amati Miklósnál tanúit. Hegedűi jóságra nézve megközelítik mestere hangszereit s Albani-féle hegedűk nevén ma is igen keresettek. Stainer Jakabnak kortársa és barátja volt a wilteni Herz Dániel, a híres orgona-építő, kinek művei csodálatot keltettek honában és a külföldön is (megh. 1678 június 5-én). A wilteni temetőben álló sírkövén ez a fölírat olvasható : „Hier liegt mein Leib und der ist todt. Meine Werke leben und loben Gott." (Itt nyugszik testem világ végéig; de műveim élnek s Istent dicsérik). A meráni Hiimpel János Gáspár (szül. 1669) korának egyik leg- nagyobb orgona-építője. Az innsbrucki Szent Jakab plebánia-templomának orgonája is az ő műve. Végűi említendő még a zenejátszó, zeneszerző és hangszerkészítő Singer Péter Ferencz-rendű szerzetes is, ki Häselgehrben született 1810-ben; a salzburgi Ferencz-rendűek kolostorában élt és halt meg. Pansymphonikon nevű, saját találmányú hangszere a physharmonikához hasonlóan csupa nyelvsípokból volt szerkesztve, és szép hangját ép úgy megcsodálták a hírnevesb zeneszerzők is, mint a mennyire megfoghatat- lannak és bámúlatosnak tűnt föl a gyakorlati hangszergyártás emberei előtt szerkezetének meglepő egyszerűsége. A zene mystikusai sorába avatja őt szellemes iratában, a „Metaphysische Blicke in die Tonwelt" czímű mun- kában kifejtett új összhangzattani elmélete. Híres orgonái a tartománynak az ismert zsinati templom, a trienti Santa Maria Maggiore és az innsbrucki ezüst kápolna kis, czédrusfa orgonája, mely állítólag II. Gyula pápa ajándéka. Hírneves énekesek voltak még Tirol német részében a már említett Bletzacherzn kivűl az 1796-ban Innichenben született Cornet Gyula, Salieri tanítványa, és a sterzingi Mitterwurzer Antal. Cornetet a 30-as és 40-es években Németország egyik legjobb tenoristájának tartották ; 1854-től