Seite - 382 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (2), Band 13/2

382 ható, de ha nem tartozik is a zeneművészet nagy mesterei közé, a kisebbek között mégis tisztes helyet foglal el, melyre úgy technikája alaposságával, mint szerzeményeinek eredeti szellemével becsületesen rá szolgált. Egyházi zeneművei még ma is közkedveltségűek Tirolban. Miséiben, kivált pedig mély komolyságú Es-dar requiemében (l811) veleszületett derűs hangú- latát illöképen mérsékelni tudta; de ott, a hol népies ünnepi érzés szabad tolmácsolására nyílt alkalma, annál örömestebb adott kifejezést igaz tiroli dalos-kedvének, melyet sem Vogler, sem Albrechtsberger tanítása nem tudott kebelébe visszafojtani. Gänsbacher szerzeményeit leginkább stílusuk kerekdedsége és világossága, továbbá a teljes, de sohasem túlzó hang- szerelés jellemzi. A kies fekvésű Zams faluban, egy órányira az Inn melletti Landecktól, 1808 márczius 18-án született Netzer József zeneszerző, szülőfaluja iskola- mesterének fia. O is Bécsbe került utóbb, hol a zeneszerzéstanban Gänsbacher- től, a kettős ellenpontozástanban pedig a híres Sechter Simontól nyert oktatást. Netzer zeneszerzői hírnevét „Mara" czímű operája alapította meg, melyet 1841 tavaszán adtak először Bécsben teljes sikerrel. Netzer 1844 augusztus havától 1845 végéig Lortzinggal együtt a lipcsei operaházat igazgatta. 1849-ben Mainzba ment karmesternek, 1853-ban pedig a stiriai zeneegyesület meghívására Gráczba költözött s ott mint karmester működött egész 1864-ben bekövetkezett haláláig. Münsterben, az Alsó-Inn-völgy egy falucskájában, született 1815 október 24-én Nagiller Máté, ki a bécsi conservatoriumon Preyer tanítványa lőn. 1842-ben Párisba költözött s ott igen keresett zenetanár volt. Barátai és tanítványai bizalmas köréből alakúit meg a párisi Mozart-egyesület, melynek élén Nagiller állott. Négy évvel később Kölnben, Münchenben és Berlin- ben látjuk őt saját szerzeményeit bemutató hangversenyeket vezényelni. A hatvanas években ismét visszatért hónába s a bozeni, majd 1867 január elsejétől fogva az innsbrucki zeneegyesület karmestere lett. Ez utóbbi hiva- talát 1874-ben történt haláláig megtartotta. Nagiller két operán („Tiroli Frigyes herczeg" ^ „Nausikaa") kivűl egyházi zeneműveket, symphoniákat, nyitányokat és dalokat írt, melyek közül némelyek közkedveltségűekké lettek. Nem kicsinylendő, bár kevéssé ismeretes tiroli mester a Bozenben született s 1869-ben Innsbruckban elhalt Mairi Antal magánzó. Egy Palaestrina-féle stílusú kisebb s egy zenekari kiséretű, oratoriummá kiszéle- sített nagyobb Miserere, egy női hangok és vonós hangszerek számára írt