Seite - 386 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (2), Band 13/2
Bild der Seite - 386 -
Text der Seite - 386 -
386
a szerző igen jól ismerte Trientet. Bernben (Veronában) székelt a hatalmas
Dietrich, az amalungok reménysége, kinek homlokára a német monda a
legdúsabb koszorút fűzte. Ö erősítette volna meg Trient városát kőfalakkal
és tornyokkal s onnan szágúldozott volna több izben éjszak felé. Természetes
dolog, hogy a régi mondák a legvitézebb daliához fűződtek s annak törpékkel
és óriásokkal vívott küzdelmeiről regéltek. Laurin király éneke, ki Tirol
vára közelében lakott, az illatos rózsakertet mívelte, s a vinstgaui Lichtenberg
várkastély falképein van ábrázolva, szintén leír egy ilyen küzdelmet, melyet
a berni Dietrich és bajtársai a törpék ravasz királyával s annak törpéivel
és óriásaival vívtak. Az úgy nevezett „Eckenlied"-ben, mely az Etsch
mentén és a Nons-völgyben a legnépszerűbb énekek közé tartozott s még
a XVI. században is széltében zengett, szintén óriások legyőzőjeűl szerepel
a nagy „Berni". Ennek az éneknek, meg a „Goldemar" egy töredékének
is Kemenaten Albert volt a szerzője, ki egy pusterthali nemes családból
származott (s kiről oklevélileg 1219. és 1241. években van említés).
A német hősi ének Tirol bérczei közt még akkor is folyvást élt, mikor
más német vidékeken idegen tárgyú költemények már régen divatlanná
tették. A művészi lelkületű Vintler Miklós, ki a XIV. és XV. század
fordúlóján Runkelsteint kibővíttette és képekkel díszíttette, német mondabeli
alakokat festetett az emeleti előcsarnok falára. A klasszikus ó-kor nagyjai
mellett triászokban sorakoznak ott Siegfried és a berni Dietrich, a steyri
Dietleib, meg óriások és óriásnők; az idegen udvari eposzok tárgyaival
való ismeretséget pedig Parzival, Iwein és Gawein alakjai mutatják. Hogy
mennyire ismeretesek voltak itt azon kornak a leghíresebb költeményei,
bizonyítják az Eilhart „Tristan"-jából, Wirnt „Wigalois"-ából s Pleier
„Garel"-jéből vett festmények, meg a Neidhart dalaihoz készült képek,
melyek e tiszteletre méltó császári várkastélyban láthatók. Egész Német-
országban hol található a német költészetnek olyan festett dicsőítése, mint
e kedves várkastélyában Miksa császárnak, ki e festményeket megújíttatta ?
Az Etsch vidéki „Hősök könyve", mely a „Kudrun"-t és Hartmann von
Aue „Erek"-jét föntartotta, s melyet a műértő császár parancsára Ried
János bozeni vámtiszt másolt le a XVI. század elején, szintén ebből a vár-
kastélyból származott, melyet korunkban Ó Felségének fenkölt kegyelete
mentett meg és emelt új fényre.
Míg Tirolban a népies eposzt ápolták, a szomszéd Vorarlbergben az
udvari eposznak támadt fényes tehetségű képviselője Emsi Rudolfban (meg-
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Tirol és Vorarlberg (2), Band 13/2
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Tirol és Vorarlberg (2)
- Band
- 13/2
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1893
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 15.74 x 22.0 cm
- Seiten
- 320
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch