Seite - 397 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (2), Band 13/2

397 adott okot. Az „Alpenblu- menu munkatársai voltak: Beyrer Magnus, Stróbl Si- mon , Mazegger Bernát, Thaler József (Lertha ál- névvel), Weber Beda és Zingerle Pius. Beyrerrel működött később, mint hír- lapíró, a nagy tehetségű Stróbl; de nem sokára mind- ketten abbahagyták a költé- szetet; a négy utóbbi költő azonban halálig hű maradt a múzsákhoz. és büntetőjog tanára Innsbruckban 1859-ben). E folyóiratban ő maga is közölte három beszélyét: a „Liebeswahnsinnu (A szerelem őrjöngése), „Jákob Staineru és „Die Teufelsburgu (Az ördöngös vár) czíműeket, melyek Streiter József „Schauspieler"-je mellett az első e nemű költemények voltak Tirolban. Előadása azt mutatja, hogy Goethét komolyan tanúlmányozta; különösen tapasztalható ez „A szerelem őrjöngéséu-nek mély érzelmű leveleiben. Kár, hogy a költő ezzel be is zárta költői pályáját, mely oly szép reményekre Weber Beda. Legtöbb oldalú és leg- tevékenyebb volt köztük Weber Beda (szül. 1798-ban Lienzben, meghalt mint maj- nai-frankfurti pap 1858-ban). Tüzes képzelő tehetséggel volt megáldva; merészen bánt a nyelvvel és képekkel; tűzzel és lendülettel teljes lyrai költeményeket írt, melyek azonban, fájdalom, gyakran híjával vannak a szép alaknak és világosságnak. „Klotilde von Payrsberg44 czímű műve korának legjobb elbeszélő költeményeivel mérkőzhetik, s nagy számú prózai művei is elárúlják színbeli ragyogásukkal s előadásuk melegségével a született költőt. Még csak „Das Land Tirol44 (1838), „Die Stadt Bozen und ihre Umgebungen" (1849), „Oswald von Wolkenstein und Friedrich mit der leeren Tasche44 (1850) és „Charakterbilder44 (1853) czímű munkáit említjük föl. Érdeme az is, hogy Wolkenstein Oswald költeményeit (1847)