Seite - 402 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (2), Band 13/2
Bild der Seite - 402 -
Text der Seite - 402 -
402
mégis teljesen eredeti. Tirol Alpeseinek virág- és fenyűiílata árad dalaiból
épen oly erővel, mint üdítőleg, míg „Déltiroli szonettjei" a narancs- és
czitromvirágok fűszeres, mámorító illatát lehelik s a sötét cziprusfákat, meg
a Dolomitoknak föléjük magasló hegyóriásait rajzolják le a képzelet előtt.
A szerelem lágy és tüzes hangjai mellett dob és síp gyanánt zengenek
lövészdalainak friss ütemei és riadói, melyek a szabadság fölviradtát hirdetik.
Gilmmel ellentétben Pichler Adolf (szül. 1819) Platen művein képezte
magát. Pichler főleg elbeszélő költő, s e nemben legjobb művei a mély
gondolatokkal teljes „Fra Serafico", meg a „Marksteine" (Határkövek),
melyek azonban nem oly hatásosak, mint prózában írt „Allerlei Geschichten
aus Tirol" (Mindenféle történetek Tirolból). Az epigramma terén is méltólag
sorakozik Platen mellé; lantos költeményei közt hymnusait illeti meg az
elsőség. Mély tartalmú szomorújátékai: a „Tarquiniusok" és a „Rodrigo",
klasszikai alakjuk miatt inkább olvasni, mint színpadra valók. Mint lantos
költők kiváló helyet érdemelnek : Vintler János (szül. 1837, megh. 1890),
kitől remek alakú, meleg és mély érzésű dalokon kivűl párjukat ritkító
tartalmas prologok s angol-, franczia- és olaszból való bámúlatos fordítások
maradtak ; továbbá Hörmann Angelika asszony (szül. 1843), a szellemes és
dallamosságban gazdag dalnoknő, ki nemcsak lyrájával, hanem „Die Saligen"
és „Oswald von Wolkenstein" czímű eposzaival is szép nevet vívott ki.
Az elbeszélő és lantos költészet terén működtek Putz Gottlieb (szül.
1818, megh. 1886) és Schneller Keresztély (szül. 1831) is. Amattól dalla-
mos és kedélyes dalokon kivűl a „König Laurin" és „Das alte Lied vom
Benzenauwer" czímű elbeszélő költemények valók; emez, ki mint nyelvész
és mondabúvár is nagy érdemű, a gyönyörű „Alpsee", meg az „Eldorado"
és „St. Valentin" elbeszélő költeményeket írta. Szintén Schneller a költője
a „Der Knappe von Schwaz" (1880) czímű hazafias szomorújátéknak is.
Ájtatos tartalmú dalokat vagy hangulat-költeményeket, a drága hazát
dicsőítő verseket írtak P/ei/er János (1820—1889) és Gschwari Czelesztin
(1823 —1847), m í g Weiler Ferdinánd (1825 —1869) egyéb zengzetes
költeményei mellett azt a haza ellenségei ellen intézett tüzes dalt írta, mely
még ma is hallható s melynek egyik versszaka így szól :
„Sie sollen sie nicht haben
Des Brenners Scheidewand,
Sie sollen erst sich graben
Das Grab in unserm Land. u (De az övék ne légyen
Brenner, határfalad,
Előbb e hon földjében
Ássák meg sírjukat.)
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Tirol és Vorarlberg (2), Band 13/2
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Tirol és Vorarlberg (2)
- Band
- 13/2
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1893
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 15.74 x 22.0 cm
- Seiten
- 320
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch