Seite - 412 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (2), Band 13/2

412 Vannetti Kelemen, Vannetti J. V. és Saibante Laura fia (szül. 1754 Roveretóban, meghalt 1795), már ifjú korában tekintélyre jutott, mint különféle kisebb művek és egy „Lampadaria" czímű latin vígjáték szerzője. Később a régi klasszikusok beható tanulmányozásával foglalkozott. Mint az „Accademia degli Agiati" titkára egész sereg munkát írt olasz és latin nyelven, melyeket ez az akadémia adott ki. Vannak e munkák közt bájos nyelvű lantos költemények, igazi mesterre valló párbeszédek, egyes írók élet- rajzai, egy könyv Cagliostrónak Roveretóban való tartózkodásáról, melyben e hírhedt szédelgőnek minden ravaszságát és csalását leleplezte, továbbá egy épen olyan tudományos, mint éles elméjű megjegyzéseket tartalmazó három kötetes munka Horatiusról, a szerzőnek egyszersmind főmunkája, melyben e költőnek a legapróbb szépségeit helyesen ki tudta mutatni. E meg- jegyzéseit („Osservazioni") oly szabatos és ékes nyelven írta, hogy a florenczi „Accademia della Crusca" elismerését is megnyerte velők. Vannetti Kelemen különben tagja volt ez akadémiának és részt vett ez akadémia szótára második kiadásának átdolgozásában, úgy szintén folytonos levelezésben állt a legkitűnőbb olasz írókkal és a korabeli költőkkel. Vannettit egy csodálója, Cesari Antal, egyik beszélő személyeűl választotta „Dialogo delle Grazie" czímű s a grácziák ajkaira adott szép párbeszédes művének. A Rovereto melletti Pomarolóból való Fontana Félix és Gergely testvérek közül az előbbi, ki 1720-ban született, mint tudós fizikus és természetbúvár előbb a bölcselet tanára volt Pisában, majd Péter Lipót nagyherczeg udvari fizikusa Florenczben, hol egy bámulatos fizikai és termé- szetrajzi gyűjteményt alapított, mely egész Olaszországban rendkívül nagy csodálatot keltett. Viaszkészítményei II. József császárnak is annyira meg- tetszettek, hogy róluk az általa Bécsben alapított akadémia számára is másolatokat készíttetett vele. Fontana Félix művei közül a „Sul veleno della vipera, sui veleni americani, sul lauro ceraso es sopra alcuni altri veleni vegetabili" czímű értekezését emeljük ki, mely 1787-ben Berlinben német fordításban is megjelent, mert akkor a maga nemében a legjobb munka volt. Fontana Gergely, ki 1735-ben született, szintén termékeny író volt, még pedig a szám tudomány terén. Utódja lett e szakban a híres Bosco wichnak a paviai egyetem tanári székén, melyet harmincz éven át érdemesen töltött be. A roveretói Graser Keresztelő János (1718 —1786), az ethika tanára az innsbrucki egyetemen, rokon lelkűletű volt Tartarotti Jeromossal, kinek tiszteletére egy választékos halotti-beszédet írt.