Seite - 414 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (2), Band 13/2

414 az udvari törvényhozó-bizottság elnöke és valóságos titkos tanácsos. Mária Terézia császárné őt hívta meg, hogy fiait a jogi és politikai tudományokra tanítsa. Több munkát írt, melyek fényes lelki tehetségeiről s nagy tudomá- nyosságáról tanúskodnak. Megemlítendő e munkák közül a „Positiones de lege naturali44 és az „Exercitationes de lege naturali44, melyeket németre is lefordítottak. Az orvosi tudományban különösen a Trient melletti Civezzanó- ból való Borsieri Keresztelő János (1725— 1785) volt híres. Mária Terézia a paviai egyetemhez a gyakorlati orvoslás és kémia tanári székére nevezte ki ; később Ferdinánd főherczeg házi orvosa lett a milanói udvarnál s ugyanott halt meg. A paviai egyetem emléket állított neki. „Institutiones medicinae practicae44 czímű munkáját mintaszerűnek tartották s több európai művelt nyelvre lefordították. A természettudományokban a fleimsvölgyi Cavaleséből való Scopoli János Antal (1723 —1788) tűnt ki. Először a selmeczi bányász- akadémián az ásványtan és fémkohászat tanára volt, később élete végéig a paviai egyetemen a kémiát és növénytant tanította. Mint sok és igen becsült munka szerzője levelezésben állt a múlt század legkiválóbb tudó- saival, kiknek neveit „Deliciae florae et faunae insubricae44 czímű munkájában hagyta fenn. Ö teremtette meg a paviai főiskola növénytani kertjét, ásvány- tárát és állattani gyűjteményét. Pavia városa hálából az ő tiszteletére „Via Giovanni Antonio Scopoli44-nak nevezte el azt az útat, mely a növénytani kerthez visz, az egyetem pedig saját épülete előcsarnokában egy emléktáblán örökítette meg a nevét. A szülőhelye, Cavalese, 1888-ban megünnepelte a halála századik évfordúlóját és szülőházát emlékkővel jelölte meg. S itt már a XIX. századhoz jutottunk, melyben Olasz-Tirol szellemi műveltségének egy sereg tehetséges férfiú működése új lendületet adott. Nincs az irodalomnak egy ága sem, melynek Olasz-Tirolban méltó művelői nem voltak volna. Ezek közül némelyek nemcsak szülőföldjüknek, hanem az egész olasz nemzeti irodalomnak is díszére váltak. E század első irodalmi termékei a történetírás köréhez tartoznak. Giovanelli Benedek gróf volt az úttörő (megh. 1846). Harmincz évig volt szülővárosának, Trientnek, polgármestere s ez idő alatt különösen a hazája történelmére vonatkozó régi emlékek búvárlásában buzgólkodott. Németül és olaszúl írt s minden munkájából mélyre ható és tiszta ítélőtehetség világlik ki, melynek biz' ő olykor föláldozta az alakot. Említendőbb művei: „Ragio- namento storico intorno alla città di Trento44; „La zecca trentina44; „Ara Dianae44; „Trento città dei Rezi e colonia romana44; „Dell' origine dei Sette