Seite - 416 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (2), Band 13/2

416 cultura del Trentino" czímű munkácska, meg egy Galileiről Gebler Károlytól írt német munkának a fordítása; a trienti Thunn Máté gróf művei: „II Ducato di Trento nei secoli XI. e XII.", meg *I1 Trentino all' epoca delle occupazioni francesi"; a nonsbergi Nannóból való Giuliani Károly, a hazai történelem szorgalmas ápolójától s az „Archivio Trentino" munkatársától való a „Trento al tempo del Concilio". Fáradhatatlan történetbúvár s egyszersmind a természetrajzban, kivált pedig a növénytanban is kitűnő jártasságú a sugana-völgyi Borgóból való A?nbrosi Ferencz, a trient városi könyvtár és múzeum igazgatója. Sok becses munkája közül megemlítendők : a két kötetes „Commentari sulla storia trentina", a „Trento e il suo circondario", a „Sommario di storia trentina", a „Scrittori ed artisti trentini", a „La Valsugana descritta al viaggiatore" és a „Carlo Emanuele Madruzzo e la stregoneria nel Trentino". Az irodalomtörténeti és népoktató könyvek szerzői közül különösebben érdemesek a fölemlítésre : a clesi Maffei József, Maffei András költő nagy- bátyja, kinek „Storia della letteratura italiana" czímű könyve közkedveltségű olvasmány; a nonsbergi Corredóból való Sicher József, a „Letteratura drammatica italiana, discorso storico e critico", meg az „Elementi e stati della lingua italiana" szerzője; továbbá a trienti Paride Zajotti\ kinek honfi- társai a szép „Della letteratura giovanile" czímű könyvet, a „Notizie sulla vita e Y ingegno di Vicenzo Monti" czímű munkát, meg a Manzoni „Promessi Sposi" czímű munkájáról írt becses tanúlmányt köszönik; aztán a Rovereto melletti Alából való Bresciani-Borsa, ki a „L' Ebreo di Verona" czímű ismert elbeszélést írta ; a nonsbergi Sarnonicóból való Don Francesco Tecini\ perginei főpap, ki „Uberto ossia le serate d' inverno pei buoni contadini14 czímű könyvében kitűnő szabályokat állított össze a földmívelésre, házi gazdaságra és jó erkölcsökre vonatkozólag; végre a nonsbergi Rallóból való Don Giuseppe Pinamoìiti, kinek főleg a „Dell' educazione domestica" czímű könyve a népnevelés helyes elveinek terjesztésében működött közre. A bölcseletnek e században legjelesebb művelője volt Olasz-Tirolban Rosmini Antal, ki 1797-ben született Roveretóban és 1855-ben halt meg a Lago Maggiore melletti Stresában. Atyja, Modesto Péter, tiroli földmíves, anyja pedig Formend grófnő volt. Rosmini Antal pappá lett és a „Preti della Carità" czímű papnevelő intézetet alapította, melyet később ő róla „Rosminiani"-nak neveztek el. Mint szülővárosának főpapja, igazi lelki- pásztori buzgósággal teljesítette hivatalos kötelességeit. „Discorsi ed Istrq-