Seite - 417 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (2), Band 13/2

zioni catechetiche" czímű munkájában meghatóan beszéli el, hogy miként kellett neki egy halálra ítélt gonosztevőt a kivégzés helyére elkísérnie. Olyan elbeszélés ez, mely nagyobb részvétre indítja az olvasót, mint Hugo Viktornak „Le dernier jour d' un condamné"-ja. 1829-ben barátjává lett annak a Cappellari Mórnak, a ki azután csak- hamar pápává lett XVI. Gergely néven. Ennek a tanácsára adta ki 1830-ban Rómában „Nuovo saggio sul' origine delle Idee" czímű munkáját. A Vico „Scienza Nuova" czímű munkája után ez a legeredetibb bölcseleti mű, mely Olaszországban meg- jelent s melynek a jeles pap a két évvel előbb Milanóban kiadott „Opuscoli filoso- fici "-ban vetette el a mag- vait. A Cappellari Mórtól, előbb mint bibornoktól, majd mint pápától nyert bátorítás döntő hatású volt Rosmini további tanúlmá- nyaira nézve, melyekkel a sensualismus megdöntésére, és a vallási vélekedéseknek a legújabb tudományos föl- fedezésekkel való lehető összebékítésére törekedett. De nem húnyt szemet azon sebek előtt sem, melyekből az egyház vérzett; mutatja ezt „Cinque piaghe della Chiesa" czímű könyve, melyben ritka szabadelvűséggel tárta föl az egy- házban elharapódzott bajokat és az azok megorvoslására alkalmas eszközöket. Rosmini 1826-ban Milanóban megismerkedett Manzonival, s olyan ritka és benső barátság támadt köztük, melyet csak a halál bonthatott föl. A milanói költő és bölcselő nemcsak a roveretói papot, hanem annak tanait is kedvesen fogadta, s e tanok közül néhányat „Dialogo dell* Invenzione" czímű munkájában fejtegetett; ez a munka a maga szakjában mestermű maradt s Manzoni és Rosmini nevét együtt örökíti át az utókorra. A „Promessi Sposi" és „Morale cattolica" szerzője bizalmas órákat töltött a roveretói pappal különösen nyáron, mikor a Lago Maggiorénak piemonti partján Rosmini Antal.