Seite - 418 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (2), Band 13/2

418 időzve, minden nap meglátogatta barátját a közeli Stresában, s tudományos és politikai beszélgetéseket folytatott vele, melyek közül néhányat „Stresiane" (Stresa helység nevéről vett) czímmel Bonghi Rudger gyűjtött össze és tett közzé. 1855-ben utoljára sietett Manzoni Milánóból Stresába, hogy haldokló barátjától végbúcsút vegyen. Nemcsak ócsárlói, hanem komoly gondolkodók is megtámadják némely tanát, így az „Ente ideale"-ról szólót; hanem azért gondolkozó erejét, tudo- mányának nagyságát és szándékának becsületességét illetőleg egy bölcselőnél sem áll hátrább Rosmini. Rovereto polgárai emléket emeltek e híres ember- nek a szülőháza közelében; a „degli Agiati" akadémia szintén állított neki egy latin föliratú kisded emléket a nyilvános iskolaépületben. Ámbár Olasz-Tirolban senki sem mérhető össze Rosmini vai, mindaz- által voltak és vannak ott más jeles férfiak is, a kik a bölcseleti tudománynyal sikeresen foglalkoztak és foglalkoznak ma is. Ezek közül említendők : a trienti Campagna Keresztelő János és Carneri Bertalan lovag, ki 1821-ben Trientben régi nemes családból született, majd Bécsben tanúit és ma Gráczban él; sokáig képviselő is volt a birodalmi tanácsban. Rosmini iskolájából valók: a roncegnói Strosio András, roveretói esperes, a rivai Pederzolli József, a roveretói gymnasium volt tanára, a perginei Francesco Pál, Rosmini-intézeti pap és sok évig elnöke a roveretói „degli Agiati" akadémiának, a trienti Pedrotti Márk Antal, a tennai Motter Joákim és a nonsbergi Visintainer Bernát, roveretói tanár. Legkitűnőbb jogtudósa a tartománynak a judicariai Preoréból való Serafini Fülöp (szül. 1831), jelenleg a pisai főiskola egyik dísze. Ö az „Archivio giuridico" szerkesztője; termékeny író; ő fordította le Arndts pandektáit. Nagy hírű természetbúvár a Darwin-követő Canestrini János (szül. 1835-ben a nonsbergi Revòban), az állattan és összehasonlító boneztan, meg az élettan tanára Paduában. Mint egyházi szónok és hittani író előkelő helyet foglal el Puecher-Passavalli Lajos (szül. 1821-ben Callianóban) ; művei: a „Prediche fatte al Palazzo apostolico" és az a „Discorso" czímű beszéd, melyet a vaticani concilium alkalmával IX. Pius pápa megbízásából tartott. Föld- és néprajzi író Malfatti Bertalan (szül. 1825), előbb a törté- nelem tanára az „Academia scientifico-letteraria"-n Milanóban, később a földrajz tanára az „Istituto di Studi superiori"-n Firenzében. Végre mint régiségbúvár a roveretói Orsi Pál (szül. 1859) említendő, ki néhány igen becses dolgozatot tett közzé Trientről és vidékéről.