Seite - 427 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (2), Band 13/2

427 A schwazi plebánia-templom. XVI. század második felében is alkalmazták, sőt a kisebb falusi templomokat hagyományszerűen mai nap is így építik. Hogy a falusi templomok épí- tésénél ily mereven ragaszkodnak a csúcsíves rendszer hagyományaihoz, az egy részt az arra való építési anyag bőségéből, más részt pedig abból magyarázható, hogy csúcsíves rendszerben csekélyebb eszközökkel magasabbra építhető a templom födele és a torony sisakja, melyet vörösre vagy világos zöldre szoktak festeni. Az egyhajójú csúcsíves temp- lomok általában nemes arányúak és úgy ezzel, mint az építészeti rész- letek művészi alakításával túltesznek a csekély számban levő több hajós építményeken. Különösen figye- lemre méltók : a Kund! melletti St. Leonhard templom, továbbá Imst, Percha, Stegen, Deutschnofen, Terlan és Lana helységek egyhajójú plebánia-templomai. Bizonyosra vehetjük, hogy az e fajta régibb épületek nagy részének belsejét falképek díszí- tették, a miről az itt-ott látható becses marad- ványok is tanúskodnak. Éjszaki Tirol legtöbb templomának csupán legfontosabb szerkezeti részei épültek faragott kőből, a többi részek téglából és kevésbbé tartós kőből valók, úgy hogy e részeket és köztük a homlokzatot is vakolattal kellett védeni. Ennek mintegy szükségszerű kö- vetkezménye volt, hogy a templomok külsejét is falfestményekkel díszítették. A halli plebánia- 54*