Seite - 434 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (2), Band 13/2

434 Haaseck vár Hallban 1275 körűi keletkezett és a XVI. század végéig sokféle átalakúláson esett át. A vár több évig Zsigmond főherczegnek szol- gált székhelyűi ; a közép-korban hozzá épített erődítményekből fönmaradtak a Münzerthurm nevű festői öregtorony, és a Münzerthorthurm nevű másik torony, melynek déli oldalán Zsigmond főherczeg czímerpaizsa látható, továbbá egy kisebb őrtorony, melyet folyosó köt össze az öregtorony nyal. A csúcsíves építészetű várkápolna, melynek szentélye a külső udvar felé erkélyszerűen záródik, szintén egyik régibb része a várnak. A XVI. század- ban ide tették át a halli pénzverő-műhelyt és később a sóhivatalt. Az I. Miksa császártól épített innsbrucki régi várkastély legnagyobb részét 1534-ben egy tűzvész elpusztította; megmaradt alapfalain áll a mai császári kastély, melyről alább még szólani fogunk. A csúcsíves művészetű régi kastély építményei közül a czímeres torony igazi díszépület volt, melyet Walcher György 1496 körűi 66 festett czímerpaizszsal díszített. Az erős várak a nemességnek, a falakkal, sánczokkal és tornyokkal megerősített zárt városok pedig a polgároknak szolgáltak védelműl. E polgári erődítmény nyomai több helyütt előfordúlnak a tartományban. Egyik leg- jellemzőbb példa a Vintschgauban Glums városka, melynek erkélyes tornyai és falai legnagyobb részt még most is állanak. A tartomány határait védő erődítmények építésére alkalmas helyekűl kínálkoztak a magas és meredek sziklahegyek között vezető útszorosok. Ilyenek voltak a Finstermünz és a Reutte melletti Ehrenberg szorosban épített erődítmények, melyeknek romjai ma is láthatók. A várak a közép-kor vége felé, a mint inkább-inkább kivetkőztek erődítmény jellegükből, a szerint terjedelmesebbekké és lakályosabbakká lettek. A művészibb formákat alkalmazó kibővítés mintegy előkészítette a későbbi idők kastély-építészetét, miben Zsigmond főherczeg és utódja, I. Miksa császár, a tartomány éjszaki részében, a trienti és a brixeni herczegpüspökök pedig a déli részben jártak elől jó példával. Zsigmond főherczeg kibővítette és díszesebbé tette az innsbrucki fejedelmi palotát, melyet atyja, Frigyes herczeg, 1457-ben épített. A palota pompás építmény volt; tanúskodik erről a vörös márványból épült, szép arányú és tagozatú, s domború művű czímerpaizsokkal díszített késő csúcsíves erkély, a közép-kori világi építészet e kiváló alkotása, mely aranyozott réz födeléről „Goldenes Dachl" néven ismeretes. Egyes részletei, különösen a homlokán levő falfestmények, I. Miksa császár idejéből valók.