Seite - 443 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (2), Band 13/2

443 és az ajtóknak német-alföldi groteszk festményein kivűl hazai mesterek remek faragványai díszítik a termet. Éjszak-Tirol városainak nagyobb világi építményei többnyire a XVII. és a XVIII. századból valók. Innsbruckban a Claudia főherczegnő idejében emelt régi kormányzósági épület késő renaissance művészetű, míg az ország- ház, meg a hozzá tartozó pompás Szent György kápolna előkelő barokk ízlésű. Késő renaissance-kori nagyobb, palotaszerű építmények még Innsbruck- ban a gróf Taxis-féle palota, a Pfeifersberg- és Helbling-féle ház, Schwazban A városi új vigadó és a színház Innsbruckban. a gróf Enzenberg-féle palota, az úgy nevezett Fugger-ház, Brixenben a püspöki palota, melynek szép árkádos udvara van, Bozenben a kereskedelmi épület, végűi Trientben a Sardagna-, Prato- és Garovaglio-paloták. Innsbruckban az I. Miksa császártól épített, majd egy tűzvész után 1534-ben I. Ferdinánd császártól renaissance ízlésben megújított és később földrengéstől megrongált várlak helyére Mária Terézia a mostani császári kastélyt építé. Ez a nagy építmény, nemkülönben a vele kapcsolatos hölgy- alapítványi épület is korcs ízlésű, a császári lakószobák és nagy ünnepi terem legnagyobb részt rokokó díszítésűek. Szép arányainál és Maulbertschtől festett mennyezeténél fogva különösen figyelemre méltó az úgy nevezett óriás-terem. Végűi mind művészeti, mind történeti tekintetben becses emlék 56*