Web-Books
im Austria-Forum
Austria-Forum
Web-Books
Kronprinzenwerk
ungarisch
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (2), Band 13/2
Seite - 445 -
  • Benutzer
  • Version
    • Vollversion
    • Textversion
  • Sprache
    • Deutsch
    • English - Englisch

Seite - 445 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (2), Band 13/2

Bild der Seite - 445 -

Bild der Seite - 445 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (2), Band 13/2

Text der Seite - 445 -

445 Az építészet Vorarlbergben. Columban és Gallus írországi térítők 61 l-ben honosították meg a kereszténységet Vorarlbergben. Ezzel kapcsolatban említtetik egy imaház, mely az előtt Szent Aureliának volt szentelve ; Mehrerau kolostor történetében foglalt följegyzés szerint az imaház Huber Ampronius apát idejében (1728) a későbbi zárda-templom szentélye hoszszában még állott és 1780-ban bontották volna le, mivel falai már düledeztek. Ha e följegyzés hiteles, akkor valószínű, hogy az Aurelia-kápolna abban az időben keletkezett, mikor Attila hadai még nem jutottak el a közel fekvő római Brigantiumig. Nagy Károly és utódai kedvezéséből a tartomány aránylag korán jutott a műveltség magasabb fokára s területén számos templom és kolostor kelet- kezett. Tuberis karolingi férfi- és nőkolostor, melynek némi maradványai Göfis mellett a Heidenburgon ma is láthatók, Zösmair szerint 774 és 800 körűi épült és 936-ban pusztult el. E korból a legrégibb épület a Szent Péter temploma Rankweilban; már 821-ben említik a Szent Vinerius templomot Nüziderben, 831-ben pedig a thüringeni régi templomot és Frastanzban a Szent Sulpitius templomát. Szintén a IX. századtól kezdve ismeretesek, vagy abban a században épültek a bürisi, röthisi, ludeschi, sattainsi, lustenaui és az arbogasti templomok. A rankweili Szent Péter templom tornyában még látható a sekély apsisú román szentély egy része, míg a boltív, mely e helyi- séget a később hozzá épített hajóval köti össze, az átmeneti építés korából való. Rietzlernben a zömök torony földszíntjén szintén volt egy ilyen helyiség, mely vagy kápolnául, vagy a templom szentélyeűl szolgálhatott. Egy tiroli pap nézete szerint, ki Vorarlberg művészeti régiségeit jól ismerte, az első keresztény kápolnák ilyetén elrendezésűek lehettek s utóbb azokból fejlődött a torony. A kápolnához csatlakozott később a templomnak fából épített hajója, melynek a helyét utóbb kő épület foglalta el ; a torony felső emeletei szintén fából voltak. A torony aljában levő kápolnákat ezen átalakítások után eredeti rendeltetésük helyett sekrestyékűl használták. A nagyobb kő építmények közé tartozik a mittelbergi szép torony, melynek román művészetű ablakai vannak; ekként kétségtelennek látszik, hogy az 1391-ben fölszentelt első templom román művészetű volt. Román korbeli egyéb emlék nincs a tartományban, sőt ritkák a kora csúcsíves épületek is. Sok időbe került, míg a késő csúcsíves építés általánosabban
zurück zum  Buch Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (2), Band 13/2"
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben Tirol és Vorarlberg (2), Band 13/2
Titel
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Untertitel
Tirol és Vorarlberg (2)
Band
13/2
Herausgeber
Rudolf Trónörökös Föherczeg
Verlag
Magyar Királyi Államnyomda
Ort
Budapest
Datum
1893
Sprache
ungarisch
Lizenz
PD
Abmessungen
15.74 x 22.0 cm
Seiten
320
Kategorien
Kronprinzenwerk ungarisch
Web-Books
Bibliothek
Datenschutz
Impressum
Austria-Forum
Austria-Forum
Web-Books
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben