Seite - 445 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (2), Band 13/2
Bild der Seite - 445 -
Text der Seite - 445 -
445
Az építészet Vorarlbergben.
Columban és Gallus írországi térítők 61 l-ben honosították meg a
kereszténységet Vorarlbergben. Ezzel kapcsolatban említtetik egy imaház,
mely az előtt Szent Aureliának volt szentelve ; Mehrerau kolostor történetében
foglalt följegyzés szerint az imaház Huber Ampronius apát idejében (1728)
a későbbi zárda-templom szentélye hoszszában még állott és 1780-ban
bontották volna le, mivel falai már düledeztek. Ha e följegyzés hiteles,
akkor valószínű, hogy az Aurelia-kápolna abban az időben keletkezett, mikor
Attila hadai még nem jutottak el a közel fekvő római Brigantiumig.
Nagy Károly és utódai kedvezéséből a tartomány aránylag korán jutott
a műveltség magasabb fokára s területén számos templom és kolostor kelet-
kezett. Tuberis karolingi férfi- és nőkolostor, melynek némi maradványai
Göfis mellett a Heidenburgon ma is láthatók, Zösmair szerint 774 és 800
körűi épült és 936-ban pusztult el. E korból a legrégibb épület a Szent Péter
temploma Rankweilban; már 821-ben említik a Szent Vinerius templomot
Nüziderben, 831-ben pedig a thüringeni régi templomot és Frastanzban a
Szent Sulpitius templomát. Szintén a IX. századtól kezdve ismeretesek, vagy
abban a században épültek a bürisi, röthisi, ludeschi, sattainsi, lustenaui és
az arbogasti templomok. A rankweili Szent Péter templom tornyában még
látható a sekély apsisú román szentély egy része, míg a boltív, mely e helyi-
séget a később hozzá épített hajóval köti össze, az átmeneti építés korából
való. Rietzlernben a zömök torony földszíntjén szintén volt egy ilyen helyiség,
mely vagy kápolnául, vagy a templom szentélyeűl szolgálhatott. Egy tiroli
pap nézete szerint, ki Vorarlberg művészeti régiségeit jól ismerte, az első
keresztény kápolnák ilyetén elrendezésűek lehettek s utóbb azokból fejlődött
a torony. A kápolnához csatlakozott később a templomnak fából épített
hajója, melynek a helyét utóbb kő épület foglalta el ; a torony felső emeletei
szintén fából voltak. A torony aljában levő kápolnákat ezen átalakítások után
eredeti rendeltetésük helyett sekrestyékűl használták.
A nagyobb kő építmények közé tartozik a mittelbergi szép torony,
melynek román művészetű ablakai vannak; ekként kétségtelennek látszik,
hogy az 1391-ben fölszentelt első templom román művészetű volt. Román
korbeli egyéb emlék nincs a tartományban, sőt ritkák a kora csúcsíves
épületek is. Sok időbe került, míg a késő csúcsíves építés általánosabban
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Tirol és Vorarlberg (2), Band 13/2
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Tirol és Vorarlberg (2)
- Band
- 13/2
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1893
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 15.74 x 22.0 cm
- Seiten
- 320
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch