Seite - 454 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (2), Band 13/2

454 vak buzgalma számos közép-kori építészeti emléket tönkre tett. Saját sivár alkotásai a templomtornyok, melyek a felsőbb emeleten a négyszögből nyolczszögbe mennek át és vagy kupola, vagy hagyma, vagy még rútabb alakú sisakfödelűek. A renaissance ízlésű polgári épületek sem dicsérhetők, kivéve a fa burkolatú mennyezeteket és a falakat, melyeknek egyszerűsége helyes művészeti érzékről tanúskodik. E meddőség miatt a tehetségesebb építőmesterek külföldre szorúltak s munkásságuk nyomai is Vorarlberg határán túl találhatók. Tum Keresztély építé 1695-ben Friedrichshafenben a hofeni Weingarten-féle zárdatemplomot, Tum Péter 1756—1766-ig a st.-galleni templom építésével volt elfoglalva, ugyanott ő építé a könyvtárt és a kolostor egy részét; egy bregenzi Müller Antal nevű építészről tudjuk, hogy 1707-ben a konstanzi építő műhelybe vétetett föl. Az építészet e vigasztalan állapotát újabb időben minden téren mutat- kozó föllendülés váltotta föl. Mehrerau kolostor járt elől azzal, hogy templomát román ízlésben építteté; Frastanzban Schmidt székesegyházi építőmester tervei szerint Kröner feldkirchi építész vezetése mellett egy három-hajós csúcsíves templom épült; Bregenzben az evang. hitközség a római fürdő alapjaira Leins építész tervei szerint egyhajós csúcsíves templo- mot épített. A községi építkezés terén említést érdemel a feldkirchi kórház és a bludenzi iskolaépület. Az újabb kori építészetben kiváló szerepet játszanak a villák. Ilyenek : a gróf Raczynski-féle franczia renaissance ízlésű villa Bregenzben, a Ganahl-féle Feldkirchben, a Gassner-féle Bludenzben, a Hammerle-féle Dornbirnben. A patriciusi házak művészies helyreállítása is föllendült; így legújabban Wächter építész helyreállította Bregenzben azt a házat, melyet a XVI. században Deuring nemesi család épített. E ház utóbb postaépületül és vendéglőül szolgált, s nevezetes emlékek fűződnek hozzá, a mennyiben ide szálltak az uralkodóháznak mindazon tagjai, kik a sváb tó partján fekvő várost látogatásukkal kitűntették, így Ferencz Károly főherczeg 1844-ben, Károly Lajos főherczeg 1855-ben s I. Ferencz József császár és király 1851-ben. A festészet és a szobrászat Tirolban és Vorarlbergben. Tirol művészeti fejlődését kétségtelenül nagyon előmozdította Olasz- ország és a Német birodalom közötti kedvező fekvése, meg az, hogy a két országot összekötő útak rajta vezettek keresztül ; de más részt, mivel hajdan