Seite - 460 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (2), Band 13/2

460 színű földdel vannak előállítva, rajzolatuk fekete vonalakból áll, a fényt fehér szín jelöli. A művész a festményeken azt ábrázolta, a mit a költő Tristán és Isoldo költeményben énekelt. Egyik-másik ez ábrázolások közül az elrendezésben, a művészi csoportosításban bizonyos ügyességet árúi el. Runkelstein ura, s más kastélyok urai is, festményekkel díszíttették szobáikat. A festő tárgyát részben itt is az ó-német költészetből, részben pedig a bibliából meríté. A lichtenbergi festmények épen úgy, mint a runkelsteiniak is, részben a XIV., részben a XV. századba esnek. A falképek a XV. században sokkal gyakoriabbak a templomokban, a kápolnákban és keresztfolyosókban. A csúcsíves templomban a fal díszítése, a mennyiben erre alkalom kínálkozott, a festészet föladata volt; így már 1407-ben a terlani templomot a bozeni Stockinger János festő díszítette. Itt Niederthor vár urai voltak leginkább a falképek készíttetői ; hasonló- képen más várak, így Lienz, Runkelstein, Tirol, Reichenberg, Obermontani, s Nonsbergben Brughiero birtokosai is festményekkel díszíttették várkápol- náikat. A keresztfolyosók közül a brixeni székesegyház mellett levő kereszt- folyosó érdemel említést. Falfestményei közül némelyek korábbi időből valók, nagyobb részük azonban XV. századbeli. A festők közül, kik itt dolgoztak, különösen kettő nevezetes. Az egyiket név szerint is ismerjük. Ez Gunter Jakab, ki a keresztfolyosót díszítő sok képet festé. Méltán dicsérik e művésznek meleg érzését, naiv fölfogását és természethűségét. Brughiero várkápolnájában is ő festette a falképeket. A másik festő, ki a brixeni keresztfolyosóban dolgozott, az ábrázolás erejére nézve túl tett Gunter mesteren, kinek úttörője volt; művei az ideális és a reális irány közé eső átmeneti időbe tartoznak. A XV. századbeli festők a czéhszabályok szerint kötelező vándoréveiket rendszerint német városokban töltötték, a hol alkalmuk volt a Van Eyck testvérek festészeti irányát, a flandriai realismust megismerni. Ebből érthető, hogy a flandriai iskola hatása oly korán mutatkozik Tirolban, különösen az innsbrucki Mueltscher János és a brunecki Pacher Mihály művein. Mueltscher 1456-tól 1458-ig festette a képeket, melyek egykor a sterzingi plebánia-templom fő oltárához tartoztak, most pedig az ottani városházán őriztetnek. Mária életének jeleneteit ábrázoló e festményeket a természethűség mellett a kifejezés nemessége és mélysége jellemzi. Pacher Mihály, Tirolnak XV. századbeli legkiválóbb mestere, Bruneck városkában született, mely ez időtájt élénk művészeti életéről volt híres.