Seite - 463 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (2), Band 13/2

463 alacsony fal választja el az oda sereglő pásztoroktól és a háttérben nagy kísérettel megjelenő keleti bölcsektől. Két pásztor már oda érkezett, s jobb és bal felől a falra támaszkodva csudálattal és áhítattal nézi a gyermeket; ott áll a két jászolos állat is, fölöttük pedig a Dicsőséget zengő három angyal jelenik meg. A figyelmet egészen lebilincselik a gazdag, változatos ábrázolás, a távlatilag jól elrendezett csoportok és egyes alakok, melyek között különösen kiválik Mária szűzies alakja és a két pásztor. A mester éle- tének körülményeit, sőt művészetének fej- lődését sem ismer- jük, tehát csakis mű- vei után mondhatunk róla ítéletet. Noha kétségtelen, hogy a flandriai iskola hatása alatt állott, mindaz- által német földön fejlődve megőrizte önállóságát. Ámbár foglalkozására nézve festő volt, de a szár- nyas oltárok révén, melyek rajzát maga készíté, tetemes ha- tással volt a fafara- gásra is ; ígv nyilván . Tirol czímere a meráni fejedelmi kastélyban. való, hogy a griesi oltáron a fából faragott alakok ruhájának nyugtalan formái festői hatásra vannak számítva. Pacher a fafaragókon kivűl festőket is foglalkoztatott. Ilyenek Pacher Frigyes és János, kik talán rokonai voltak és valószínűleg ők festették a st.-wolfgangi oltárnak Mihály mester fölfogásától és festési módjától eltérő részeit. Pacher Frigyesnek okiratilag hiteles műve, mely Krisztus megkereszteltetését ábrázolja, Freisingben van. A kép eredetileg a brixeni kórház számára készült. E szerint tehát Pacher Mihály festők és fafaragók iskolájának az alapítója volt. Az iskola termékenységét bizonyítja