Seite - 467 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (2), Band 13/2

467 Mikor a tartomány uralkodói az újonnan fölvirágzó Innsbruckot tették székhelyökké, a kereset biztos reményében számos művész követte őket. És Zsigmond főherczegtől kezdve hosszú időn át csakugyan az uralkodók művészetpártolása volt a főtényező a tartomány művészetének fejlesz- tésében. Utána I. Miksa császár lépett a művészet terén jól elhelyezett tekin- télyes szellemi tőke örökébe. S ez örökség jobb kezekbe nem szállhatott, a mennyiben Miksa császárnak a különböző tartományok kormányzatával járó nehézségek, számos hadjárat és valamennyi nyugati keresztény birodal- mat felölelő tervei mellett is volt kedve és ideje lehetőleg támogatni a művészetet, melyre ekkoriban új korszak hajnala viradt föl. A császárt, kinek „igazi otthona a kengyelvas és székhelye a nyereg14 volt, folytonos útazása nem akadályozta abban, hogy a pihenés gyér napjait a művészetnek és a tudománynak szentelje. A német birodalom legkiválóbb művészeivel, a milyenek Dürer, Burckmair, Schäuflein, nagyszerű műveket hozatott létre. A művészetet mindenütt támogatta, de mégis örökös tartományaiban, kivált Tirolban fordított rá legnagyobb gondot. ízlése a renaissance felé hajlott, mindazáltal nem szakított végleg a csúcsíves kori művészettel sem. Már uralkodása legelső éveiben hathatós istápolója volt a művészetnek. A czímeres tornyot, melyet új palotájához épített, Kölderer Jörg udvari festő által heraldikus ábrázolásokkal és képmásokkal, hasonlóképen az arany födelű erkélyt („goldenes Dachltt), melyet 1500-ban a régi rezidencia homlokzatára építtetett, freskó képekkel díszítteté, Runkelstein kastély falképeit pedig 1503-ban a most említett festővel helyreállíttatá. Hogy a Schwazban dolgozó Hans festő munkáját elősegítse, több képmást küldött neki, és nem lehetetlen, hogy e keresett arczképfestő készítette a Habsburg családnak a Tratzberg kastély nagy termében levő családfáját, melyen számos arczkép van. Az üvegfestőknél templomok ablakainak díszítésére számos czímert és képmást rendelt meg. Név szerint a naudersi, a grauni, a thauri és a halli templomoknak ajándékozott üvegképeket. A Zsigmond főherczegtől örökölt fegyverkovács-műhelyt kibővítette és 1506-ban fölépíté az udvari fegyverkovács-műhelyt, mely sokáig nagy hírnévnek örvendett. A császár kiváló gondot fordított a Zsigmond főherczegtől 1478-ban Hallban alapított pénzverő-műhelyre, melyben bélyegvésőűl Burkardt Benedek innsbrucki ötvös alkalmaztatott. 1506-ban a halli pénzverő-műhelyben dolgozott Cavalli János Mária híres éremkészítő. 5