Seite - 468 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (2), Band 13/2

468 Miksa császár legkiválóbb alkotása a saját síremléke, mely alapeszme és előállítás tekintetében egyaránt páratlanul áll a világon. A leleményes és vállalkozó szellemű uralkodó nem élte meg a roppant mű befejezését; mindazáltal övé a dicsőség, a mennyiben annak tervét megállapítá és meg- valósított belőle annyit, a minek nyomán utódai tovább haladhattak és a nagy művet befejezhették. Miksa császár síremléke majdnem száz évig volt munkában, s a tiroli művészetek történetére nézve a legtanúlságosabb alkotás, mert ily nagy időn át számos festő, képfaragó, szobrász, öntő és vésnök művészetét nyomozhatni rajta. A munka későbbi folyamára érezhető hatással volt az idők változó ízlése, sőt a pénzkérdés is, a nélkül azonban, hogy mindez rontott volna a császár alapeszméjén. A császár eredeti terve szerint nemcsak a síremlékre szánt szobrokat, hanem magát a koporsót és annak díszéül szolgáló domború műveket is bronzból kellett volna önteni. A koporsó tetején térdelt volna a császár életnagyságú alakja. A koporsó körűi a Habsburg család legkiválóbb negyven tagját ábrázoló nagy bronz szobrok állottak volna; ezeken kivűl még tervben volt a család szentjeinek száz bronz szobra és harminczkét mellszobor. A koporsó és a szobrok is aranyozva lettek volna. Ügy számították ki, hogy mind ehhez 1.026 mázsa érez szükséges. A császár a nagy bronz szobrok rajzolását, mintázását és öntését, szóval azoknak egész előállítását Sesselschreiber müncheni festőre bízta, a ki 1502-ben kezdett a munkához, s miután töbtt éven át foglalkozott az alakok megrajzolásával, 1508-ban Innsbruckba ment, a hol Enndorfernek, Ofenhausernek és kivált Leiminger Péternek, más néven Löfflernek saját öntőműhelyeik voltak. A császár most az utóbbit szemelte ki a szobrok öntőjéül. 1508-ban még Godi István tiroli öntőt is Innsbruckba hívták Nürnbergből és rá bízták a kis szobrok öntését. A maga idejében hírneves öntőt a császár más részt azért hívta meg, hogy az Innsbruckban öntő- művészeti iskolát alapítson, melyben a tartománybeli ifjak nyerjenek kiképeztetést. Sesselschreiber tehetséges művész volt; de a jóllétet, melyet helyzete biztosított neki, inkább élvezetekre, mint munkára fordította. Végre a császár türelmét veszítve, 1517-ben Godi Istvánt tette helyébe és ő rá bízta a nagy szobrok öntését is. így a nagy vállalat csupa tiroli művészek kezébe jutott. S most ezek munkájára vetünk egy pillantást. A császár haláláig elkészült nagy szobrok rajzai Sesselschreiber művei ugyan, de még hátra volt azoknak mintázása és öntése. A bronz szobrok mintázásával megbízott képfaragók a müncheni festőnek most is