Seite - 474 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (2), Band 13/2

474 — „Hieronymus pictor in Trient" — bizonyítja, Trientben lakott. A trienti múzeumban levő s 1502-ben készült kép tárgya Krisztus Pilátus előtt; a szikár idomok és a ruha merev alakítása is elárúlják rajta a német mestert. Vorarlberg egy, még Miksa idejéből származó, de sokkal nevezetesebb mesterrel dicsekedhetik. Ez Hueber Wolfgang feldkirchi festő, kiről be van bizonyítva, hogy 1503-tól 1549-ig működött. A feldkirchi plébánia- templomban levő kép, mely W H betűkkel és 1521 évszámmal van jelölve, a keresztről való levételt ábrázolja, mély érzésű, az elrendezésben és a festői kimunkálásban nagy ügyességű mesterre vall. Nem kevésbbé dicséri a kép festőjét a háttér hangúlatos tájképe. E művésztől, ki határozottan Dürer követője, több fametszeten kivűl számos rajz, kivált tájkép maradt fönn, mely utóbbiak a budapesti országos képtár metszetgyűjteményében vannak. Hueber Wolfgang mesternek már korán szűk volt saját hazája. 1515-ben már Passauban volt, tehát abban az évben, mikor a feldkirchi Szent-Anna- testület írásbeli szerződéssel rendelte meg nála az említett oltárképet. Passauban hosszabb ideig tartózkodott. A német nemzetiségű tiroli művészek eleddig a német művészet lég- körében éltek, de a Ferdinándok korában (1523-tól 1562-ig) mind inkább az olasz hatás alá kerültek, míg utóbb az olaszok versenye miatt meg- élhetésök is bizonytalanná lett. Ferdinánd császár meleg barátja volt a művészetnek; ismerte annak minden ágát; de az annyi művészeti alkotást elpusztító parasztháború, majd a török veszedelem és egyéb háborúskodások miatt alig volt pénze és ideje, hogy művészeti érzékét kielégíthesse. A művészetek terén határozott híve volt az új-kor fölfogásának. Noha a Miksa császár után rá maradt számos mestert, köztük több festőt, Löffler Gergely és Godi István öntőket újból szolgálatába fogadta; mégis már 1523-ban követelte, hogy Godlnak szobrásza alaposan tanúlmányozza a természetet; később pedig Abel szobrászt az ó-kori emlékeknek a helyszínén való tanúlmányozására útasította. A szobrá- szok, kik eddig a festők rajzai szerint szoktak dolgozni, hamar beletalálták magukat az új irányba. Godi halála után a császár 1548-ban az augsburgi Amberger Kristóf renaissance irányú festőre bízta a Miksa császár sír- emlékéről még hiányzó nagy bronz szobrok tervezését. Löffler Gergely nem csak ügyes öntő, hanem művészeti képzettségű, tapasztalt férfi és az udvarnak döntő szavú művészeti tanácsosa volt.