Seite - 476 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (2), Band 13/2

476 Tiefenbrunn Ulrik, Pirger Degen és Dax Pál. Ez utóbbi készfté Achenthai és környéke legrégibb részletes térképét. 1526-ban Frundsberg György landsknechtjeivel Olaszországba vonult és 1527-ben Nápoly alatt kitűntette magát. Olaszországból visszatérvén, az üvegfestést is művelte. 1530-ban lefesté saját arczképét, mely most az innsbrucki múzeumban van. E műve azt bizonyítja, hogy nemcsak a háborúban, hanem a művészet békés terén is szép sikerrel működött. Az egyházi és világi épületek ablakaiúl egyaránt használt üveg- festményeknek nagy kelete arra bírta a halli üveghuta alapítóját, ki a velenczei üveget törekedett lehetőleg pótolni, hogy a hutával kapcsolatban az üvegfestést is meghonosítsa. A fenmaradt töredékek után Ítélve, a halli üvegképek élénk színűek voltak. A huta 1534-ben Ferdinánd császár támogatásával keletkezett és az üvegfestést a művészet-pártoló uralkodó haláláig űzte. Tirol olasz részében egészen más volt a művészet helyzete Ferdinánd uralkodása alatt. Ott irányváltozás még nem történhetett, mert maga a művészet is csak kezdődő félben volt. Az úttörés érdeme az 1514-től 1539-ig uralkodó Cles Bernát bibornokpüspököt illeti. Aldozókészségéről tanúskodnak az 1531 -ben Antwerpenben ezer aranyért vásárolt németalföldi falkárpitok, melyek Trientnek ma is legbecsesebb művészeti kincsei. Trienti művészek híján a bibornok olaszokat hívott meg, és pedig néhány kevésbbé nevezetes festő mellett Marcello Venusti mantuai jeles mestert. Ugyanekkor azonban hazai művészek nevelésére is gondot fordított, csakhogy ezek munkássága utódjának, Madrutz Kristóf bibornoknak, idejébe esik, a ki elődeinek példáját követve, folytatta a páratlan püspöki kastély építését és művészeti díszítését. Ekkor élt Alessandro Vittoria a trienti híres szobrász, a ki 1525-ben született és Jacobo Tatti da Sansovino velenczei iskolájának tanítványa volt. Capello Lőrincz Senator mellszobra a trienti múzeumban Vittoria műve. E kiváló mester mellett Vincenzo Vicentini és Giovanni Linzo szobrá- szok jutottak nagyobb hírre. Amaz készíté 1543-ban a trienti Santa Maria Maggiore templom orgonakarzatának pompás domború műveit. Emennek ugyan ebből az időből való műve az oroszlánt fékező Herkules szobra Zürichben. Ferdinánd főherczeg Tirolban nem csupán szerencsés gyűjtője volt azoknak a művészeti tárgyaknak, melyek ma is gyöngyei a bécsi gyűjte-