Seite - 480 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (2), Band 13/2

480 mestere művészetét; továbbá megemlítjük a brixeni Kessler István, Stölzl Menyhért, az innsbrucki Waldmann Mihály és Gáspár, végűi Glandschnigg Ulrik német festőket. Stölzl és Kessler művei egyben-másban még a régibb német mestereket utánozzák, míg a többiek határozott hívei az új iránynak. Waldmann Mihály, Lipót főherczeg udvari festője Innsbruckban, kiváló arczkép-festő volt, míg fia, Gáspár, számos templom és világi épület mennye- zetét díszíté szabatos rajzú és élénk színű festményekkel. A halli Glandschnigg Ulrik Velenczében Lothnál tanúit; az első tiroli festő, a ki megpróbálkozott a köznapi élet ábrázolásával és azt tehetséggel s ügyesen művelte. A genre- szerű ábrázolásra való hajlamát történeti festményein is elárúlja. A bronzöntés, mint Lipót főherczeg alatt, Miksa főherczeg uralkodása idejében is fölvirágzott még egyszer Innsbruckban. A Deutschmeister Miksa főherczeg (meghalt 1618-ban) síremléke, mint bronzöntvény, szinte páratlan. E síremléknek bronzból öntött, négy csavart oszlopa, melyeken szőlővenyige fut körűi s madarak, lepkék és hernyók szabadon álló alakjai élénkítenek, olyan munka, hogy manapság a legjobb öntő ügyességét is próbára tenné. Sajnos, hogy e síremléket, mely az innsbrucki plebánia-templomban állott, a múlt században szétszedték és egyes részeit két ajtó díszítésére használták föl. E négy oszlopon eredetileg gerenda volt, azon pedig egy kifogástalanúl öntött bronz csoport állott, mely a főherczeget ábrázolta, a mint térdelve imádkozik egy Mária-kép előtt, mögötte Szent György állott s kezét védőleg a főherczeg fölé tartá, a vészhozó sárkány pedig tehetetlenül fetrengett a szent lábainál. A síremlék Gras Gáspár főherczegi udvari mintázónak és Reinhart Henrik öntőnek a műve. Gras Gáspár ugyan nem Tirolban született, mindazáltal művészeti fejlődését és pályáját Tirolnak és fejedelmeinek köszön- heti. Gras és Reinhart készítettek egy, mythosi alakokkal díszített emlékszerű kútat is, mely azonban nem állíttatott föl. A kút oszlopára volt szánva Lipót főherczegnek az innsbrucki vártéren álló lovagszobra. Ez a gondolat találóan jellemzi ama korban dívott hatásvadászatot. Strudel Péter (született Clesben 166o-ban) a barokk ízlésnek legkiválóbb tiroli mestere. Velenczében Loth Károly műhelyében tanúit, azután Bécsbe került, a hol kamarai festő és az ő közreműködésével alapított akadémia praefectusa lett; nagy tevékenységet fejtett ki és nevezetes hatása volt az ottani művészet fejlődésére, önálló, sok oldalú műveltségű művész volt és számos díszítő festményen kivűl több olyan képet is festett, melyek a tulajdon- képeni művészet körébe tartoznak. Valamennyi művének jellemvonása az