Seite - 483 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (2), Band 13/2

ruhába öltözött szent térdre borúivá és az ég felé tekintve várja a halá- los csapást. A mellette álló pogány pap a halál félelmének e pillanatában is hasztalanúl igyekszik őt rábirni, hogy vallását megtagadva, a pogány isteneknek áldozzon. A gyöngéd nő, kezének mozdúlata után Ítélve, csak a nyers erőszakot érzi, míg lelke a vértanú- ság boldogító érzetében az ég felé emelkedik, a honnan egy angyal száll le és a győzelem pálmáját nyújtja feléje. Unterberger Kristóf többnyire külföldön tar- tózkodott, ellenben kor- társa, a welsbergi Tróger Pál, hazájában űzte mű- vészetét. Miután előbb Albertinél, utóbb pedig Velenczében és Bologná- ban tanúit, Bécsbe ment, hol 1754-ben az akadémia igazgatója lett s haláláig (1777) ott működött. Legjobb művei oltár- Szent Ágnes, Unterberger Kristóftól. képek, melyeknek elrendezése nagy tehetségről tanúskodik ; de komor színezésük megrontja művészeti hatásukat. Festett freskó-képeket is, többek között a brixeni székesegyházban, s készített rézmaratású történeti ábrázo- lásokat és tájképeket. Művei szerint képzett és komoly fölfogású művész volt. 61*