Seite - 488 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (2), Band 13/2

488 lottság híján a kívánt siker nélkül. Az ideális képmások a legkiválóbb alkotásai a maga idejében általánosan bámult művésznőnek. És ezek sorában legjobb a drezdai képtárban levő Vesztaszűz, melynek festésénél saját maga szolgált mintáúl. Mint Tirol újabb kori művészei valamennyien, úgy Kaufmann Angelika is Olaszországban képezte magát. Szülőhelye Schwarzenberg Vorarlbergben. Három mester művelte már a múlt században a tájfestést, a képírásnak ezen akkoriban még teljesen elhanyagolt ágát. Ezek egyike Grasmayr János György, a kiről már szóltunk; a másik kettő a kitzbichli Feistenberger Antal és József testvérek. A drezdai és a weimari képtárban, meg az innsbrucki múzeumban levő Feistenberger-féle tájképek a természet nagy- szerűsége iránti élénk érzékről tanúskodnak ; ügyes elrendezésűek, de másrészt azt is mutatják, hogy a festők eredmény nélkül kisérlették meg a világosságot és a levegőt színekkel utánozni és e két tényezővel a tájképet összhangzatosan egybefoglalni. Míg Grasmayr és Feistenberger tájképeiket festették: az innsbrucki Weirotter Ede, ki Párisban Wille rézmetszőnél és Rómában tanúit, olasz- országi tájképeit rézmaratással örökítette meg. Weirotter Párisból 1766-ban a bécsi akadémiára hivatott meg a rajz és a rézmaratás tanítójáúl és ez állásában bámúlatos munkásságot vitt véghez, míg öt év múlva a halál el nem ragadta. Rézmaratású tájképei Angol- és Németországban meg Hollandiában nagy keletnek örvendettek, utóbb pedig Párisban egy vaskos ívrétű kötetben meg is jelentek ; valamennyit egyszerű fölfogás és könnyed, találékony előadás jellemzi. E gyűjtemény valóságos tárháza a legváltoza- tosabb tájképi motívumoknak. A bozeni Pichler János szintén hírneves volt a sokszorosító művészetek terén. Bécsben Jakobe rézmetszőnél tanúit, kinek halála után utóbb annak tanszékét is elfoglalta. 64 hántolt képet készített, melyek abban a korban a legjobb művek közé tartoznak e nemben. A múlt századbeli tiroli festők közt említésre méltó még a vinstgaui Platzer János, kinek választékos kimunkálású festményei hírnevet szereztek a külföldön is. E festők mellé több jeles szobrász sorakozik. Ezek közül is nagy hatással voltak többen a birodalmi főváros művészetének fejlődésére, név szerint a wennsi Schletterer és az innsbrucki Moll Boldizsár, a császári akadémia tanárai. Schletterer másokkal együtt dolgozott a bécsi Károly- templom két emlékoszlopának alakokban gazdag domború művein, melyeket