Seite - 493 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (2), Band 13/2

493 Cornelius iskolájából, a kivel három nyáron át dolgozott a Lajos-templom estményein. 1843-ban Steinlével együtt a kölni székesegyház freskóit festé; utóbb Lajos Király őt és barátját, Schraudolphot, bízta meg a speyeri székes- egyház kifestésével. Majd visszatért hazájába, a hol számos, többnyire vallásos tárgyú képet festett. Műveit nemes fölfogás, nyugodt formák és kellemes színezés jellemzik. Legkiválóbb alkotása az anhofeni oltárkép : Szent János a rablók között. Hellweger minden alakja ideális fölfogású és szabatos rajzú. Egyetlen egy festménye van, melyen egyéni a fölfogás és a földi életre, vagy inkább a mű- vésznek speyeri tartózkodására vonatkozik. Hellweger Speyer- ben festette e képet, mely Szent Czecziliát ábrázolja és most Bruneckben Vintler úr birtoká- ban van. Mader György előbb Kaul- bach, majd Schraudolph tanít- ványa volt. Emettől a speyeri székesegyház kifestése alkal- mával elsajátítá a freskó-festés- ben való járatosságot. Legneve- zetesebb, a mit a freskó-festés terén alkotott, a brunecki ple- bánia-templom festészeti dísze. E templomnak Schöpftől festett freskóit tűz pusztítá el és Mader megbízatván, hogy azok helyett újakat fessen, tárgyúl Mária életét választá. E képek méltán foglalnak helyet az újabb kori egyházi festészet legkiválóbb alkotásai sorában; rajtuk a szép formák vetekednek a szabatos rajzzal. Mader úgy az egyikben, mint a másikban egyaránt igazi mester volt és művészi egyéniségét minden , hatás alól fölszabadítva, teljes önállósággal Terpsichore, Malknecht Domonkostól.