Seite - 511 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (2), Band 13/2

511 várhatnók. A mezőgazdaságban legdöntőbb meteorologiai tényező, a hőmér- séklet az kivált, mely a talaj emelkedésével együtt oly rohamosan csökken, hogy e hegységöv völgyvidékein a közönséges mezei és szántóföldi termékek átlag csak a tenger színe fölé 1.250 méternyire emelkedő magasságig találják meg a tenyészésükhöz kellő életföltételeket. Az ezen magasság fölötti egész terület, mely hegységeinek gerinczeivel és csúcsaival számos helyen jóval fölebb emelkedik az örök hónak és jégnek a tenger színe fölött 2.500 és 2.700 méternyire tehető alsó határvonalánál, a magas-hegységnek állandó lakásra már alkalmatlan vidékéhez tartozik, és a mennyiben még egyáltalán terem valamelyes hasznavehető növényt, csakis erdő- és legelőképen jöhet gazdaságilag tekintetbe s kizárólag fa- és takarmány-termesztésre szolgál. Azonban a völgyek és a közép-hegység vidéke sem hasznosítható mindenütt ez öv egész kiterjedésében mezőgazdasági czélokra, mivel e fontos gazdasági ágaktól sok helyütt igen nagy területeket elvon részben a talajnak túlságosan meredek, vagy köves és sziklás, másutt meg kellőnél vizenyősebb, vagy szárazabb volta, részben pedig hozzáférhetetlen, vagy árvizektől, morána-képződéstől és csuszámlásoktól fenyegetett helyzete. Az ilyenféle talajt aztán szintén legalább erdő-, vagy legelőképen haszno- sítják, úgy, hogy e szerint a termő földnek e két utóbbi nemű értékesítése Szántás a Vinschtgauban.