Seite - 513 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (2), Band 13/2

513 Legenyhébb és legkellemesebb éghajlata az Inn-völgy közepe táján, az ötz- és Ziller-völgy között fekvő síkságnak és a vele határos dombvidéknek van, melyet az éjszaki Mész-Alpesek lánczolatának meredek hegyfalai meg- védenek a zord éjszaki szél betódúlása ellen, egyúttal föltartóztatván a déli oldalvölgyekből beáradó melegebb fuvalmakat. Ez oltalom nélkül a tengeri- termesztés teljesen lehetetlen, sőt a gabona megérése is bizonytalan lenne a közép-hegységnek nem egy helyén, a mint hogy ez a fő völgy felsőbb övein és a magasabb fekvésű belső mellékvölgyekben elég gyakran meg is esik, minthogy ott már részint az éjszaki szelek, részint pedig a gletcserek közel- sége is éreztetik hatásukat. Hasonlót tapasztalunk a tulajdonképeni Felső-Inn-völgyben is, s még ennél is zordabb éghajlatú a Lech-völgy, mely magas fekvésénél és éjszak- keletnek hajló nyílásánál fogva még aljában is egészen havasi jellegű úgyannyira, hogy mezőgazdasági termelése pusztán tavaszi gabonára (árpa, zab és valamicske rozs), meg burgonyára szorítkozik. De az Alsó-Inn-völgyben és a Kitzbüheli Ache vidékén is jóval kevésbbé mérsékelt az éghajlat, mint az ember a völgy mélyebb fekvését és a hegyek csekélyebb magasságát tekintve várhatná. A mélyebb Alsó-Inn-völgyben ugyanis a fő völgy széles nyílása szabad útat enged a bajor fensíkról beáradó éjszaki szeleknek, míg az Achen- vidék széltől ment völgyeiben a scirocco mérséklő hatásának hiánya érezhető. A keleti vagy felső Pusterthal, a melynek mélyedéseit dél felé a magas dolomit-tömegek elzárják a melegebb szelek elől, míg éjszaki mellékvölgyei a Grossglockner és a Grossvenediger, továbbá a Kaiser- és a Felbertauern gletcserei felé emelkednek, éghajlati tekintetben alig különbözik Éjszak- Tiroltól. Ügy itt, mint amott mindenütt és mindenkoron azon iparkodott a földmíves, hogy ne csupán a fő völgyek mélyében, hanem a magasabb lejtő- fokokon és a félrébb eső magas mellékvölgyekben is megtelepülhessen s a pihent erdő- vagy legelő-földet roppant szorgalmával jövedelmezőbb szántókká és rétekké alakítsa át. Azért nagy számban találni, habár több- nyire csak kisebb szántóföld- és rét-területeket a magasb hegyvidéken, sőt oly helyeken is, a hol az ily eket alig hinné az ember lehetségeseknek, s a hol már semmiféle igavonó vagy teherhordó állat sem szolgálhatván többé segítségül, minden, még a legnehezebb munkát is magának az embernek kell végeznie. Szántóföldek és rétek 30 vagy több foknyi lejtősségű helyeken, még olyanokon is, a hová semmiféle út sem vezet, v. 65