Seite - 539 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (2), Band 13/2

539 körüli legelő és 89.420 hektár havasi legelő. 65.360 hektár erdővel van borítva. A völgy vidéken a gazdaságilag értékesíthető területnek 20 százaléka szántóföld, míg majdnem 50 százaléka természetes rét, vagy füvelő-váltó gazdálkodás alatt áll ; 30 százalék pedig legelő. A hegyvidéken a szénatermő rétek annyira uralkodók, hogy a szántóvető gazdaságra az értékesíthető területnek csak valamivel több, mint 4 százaléka jut, míg a többi 96 százalék csupa rét és legelő, a mibe a körülbelül 90.000 hektárnyi alpesi legelő is bele van értve. A hegyvidék rétterülete 2 2 százalékát, a ház körüli legelő 6 százalékát teszi a fűtermő földnek, úgy, hogy e szerint a havasi legelőkre nem kevesebb, mint 72 százalék esik. A természetes takarmány-termesztésre használt összes földterület 90 százalékára rúg az egész, gazdaságilag értékesíthető talajnak, a miből eléggé kitetszik a takarmány- és marhatenyésztő-gazdaság nagy és minden más ágát meghaladó fontossága. Ezen kivűl kivált a hegyvidéken a havasi legelőkig felnyúló erdők ritkás szélei, valamint az alvidék erdei is legelőkűl szolgálnak részben, más részt pedig a bennök kaszálható széna és a takar- mánynak használható lomb is tetemesen gyarapítja a marhának való eleséget. E mellett az alvidéken és a domboldalakon még jókora mennyiségű lóhere, bükköny, burgonya és répa is terem s a gabnaneműek termesztéséből szár- mazó melléktakarmánynyal együtt szintén hozzájárúl a marhatartás meg- könnyítéséhez. A felföld hegyi falvaiban a szántóföldek szemes termékeinek egy része is e czélra szolgál; oly vidékeken pedig, a hol a tejgazdaság az egész éven át szakadatlanúl foly s a hol állandóan nagyon veszik a fris tejet, mint pl. az al- és felföld sűrű népességű és élénk iparú kerületeiben, ott még különféle, többnyire külföldről beszállított pótló- és hízlaló-táplálékanyagok (korpa, vörösliszt, sörtörköly, maláta, olajpogácsa és más ipari mellék- termékek) is kerülnek fogyasztásra. Megbízható adatok szerint Vorarlberg évi átlagos takarmány-termése 2 millió métermázsa szénával ér fel. A vorarlbergi szántóvető gazdaság fő terméke a tengeri, a mely a burgonyabetegség föllépése óta mind nagyobb tért hódít. Hüvelyes vetemé- nyeket, nevezetesen babot, leginkább a tengeri-földek szélein ültetnek. A gabnaneműek között az itt „Vesen" néven ismeretes tönköly a legelter- jedtebb, melyet a legmagasb hegyvidék kivételével mindenütt termesztenek. Tulajdonképeni tiszta búza ellenben csak kevés terem, s ennek is leginkább a kopasz válfaját kedvelik, minthogy állítólag több és szebb lisztet ád. 68*