Seite - 542 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (2), Band 13/2

542 czélokra szolgál; de a gazdasági munkánál már a vorarlbergi földbirtok végtelen elaprózódása miatt sem szerepelhet munkaerő gyanánt, minthogy e czélra a gazda rendesen ökreit, teheneit, vagy tinóit használja, sőt nem ritkán maga kénytelen a hátán, ha nem toló talicskán, vagy kézi kis kocsin szállítani kevés mezei vagy kertgazdasági terményeit. A hegyalji és előhegyvidék völgyeiben a legtöbb parasztbirtok nem nagyobb másfél, legfölebb harmadfél hektárnál. De a hegység parasztbirtokai is csak ritkán haladják meg a 4—5 hektárnyi területet, úgy, hogy itt sem igen elégséges egy-egy ily kisbirtok a rajta élő parasztcsalád eltartására. Ily körülmények közt érthető, hogy a lótenyésztés nem lendűlhet föl, s csak csodálni lehet, hogy legalább a szarvasmarha-tenyésztés oly virágzó. Emez ugyanis nem csupán számarányaival válik ki feltűnően (Vorarlbergben az 1890. évben 58.231 szarvasmarhát számláltak), hanem a tartomány törzs- fajtája, az ú. n. montavoni, a középeurópai Alpeseknek egyik legszebb és legbecsesebb fajtái közé tartozik. Igaz, hogy ez eredeti fajtát nem sikerűit a tartomány minden vidékén változatlan mivoltában elterjeszteni, minthogy a haszonhajtó állatokat tartó kerületek nagy szükségletének a belföldi tenyésztés nem volt képes eleget tenni. Tiroli és svájczi egyéb fajták folytonos bevitele kiváltképen a Bregenzi-erdő és az elővidék marhaállományára hatott átalakítólag. Itt a szürke alapszín és az algäui, illetőleg a felső-inn-, meg a lechvölgyi fajta ismeretes jellemző testalkotási sajátságai már annyira fel- tűnők, hogy bátran meg lehet az előbb említett mellett a tartományban még egy másik fajtának a meglétét is engedni, melyet Vorarlberg-algäui néven lehet megkülönböztetni. Egyébiránt mind a két, úgy a világos borzderes, mint a barna borzderes színű marhafajta állatainak szép testalkotása, vala- mint bő tejelése tekintetében teljesen egyenlő rangú versenytársa egymásnak. Az osztrák alpesi tartományok közt Vorarlberg dicsekedhetik a legjöve- delmezőbb tejgazdasággal, mely különben a havasi legelők nagy kiterjedtsége és a tejtermékek gyártásának előrehaladott módjai és eszközei dolgában is első helyen áll. A kis tartomáilyrész már is nevezetes sajtkivitellel dicseked- hetik, újabb időben pedig az édes vaj készítése és kivitele is nagyobb lendületnek örvend. A tejgazdaság színvonalának emelésében tetemes része van a szövetkezeti gazdálkodás meghonosúlásának, melyre már 20 évvel ez előtt adott példát a tartományi gazdasági egyesület. A tejgazdaság nagy fontosságát eléggé megvilágítja az évenként nyert tejmennyiség, a mely megbízható becslés szerint 550.000 és 700.000 hektoliter közt váltakozik.