Seite - 543 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (2), Band 13/2

543 EbbÓl kerekszám 200.000 hektoliter azon friss állapotában kerül fogyasz- tásra, mintegy 50.000 hektoliter a borjúnevelésnél fogy el, e szerint tehát 300.000—450.000 hektoliter marad tejgazdasági földolgozásra. E két utóbbi szám középértékét véve alapúi s abból a föltevésből indúlva ki, hogy a belőle készíthető vaj-, kövér és sovány sajt, meg túró mennyisége a földolgozott tej 10 százalékával egyenlő, e tejtermékek évi átlagos súlya 37.500 méter- mázsára tehető. A fenti tejmennyiségbe a fejés alatt álló kecskék teje is bele van értve, melyeket kivált a szegényebb családok tartanak nagyobb számban a völgy- vidéken, a hegységben pedig a meredekebb és szárazabb legelőterületek fölhasználása tekintetéből gyakoribbak. Az 1890-ben kor- és nemi különbség megjelölése nélkül megszámlált 12.424 kecske közül mintegy 10.000 lehetett a fejősök száma. Juhot is tenyésztenek nagyobb számban, de csak nemesítetlen fajút a hegyvidékeken, fejni azonban sehol sem fejik őket. Az 1890. évi számlálás 10.204 darabot mutatott ki, még pedig 3.616 anyajuhot. A sertés- tenyésztés is emelkedőben van, a mennyiben a tartománynak majdnem minden vidékén tenyésztenek és hizlalnak nem csupán saját házi használatra, hanem eladásra szánt sertéseket is. A legutóbb kimutatott állományban számuk 11.556 darabra rúgott. Az egész állattartás, nevezetesen a szarvasmarha- és a juh-tenyésztés egyik fő feladatáúl a nagy terjedelmű ház körüli és havasi legelők értékesítése tekinthető. Igaz ugyan, hogy a völgyvidék közös legelői sem valami nagy kiterjedéssel, sem nagyobb termékenységgel nem dicsekedhetnek. Annál becsesebbek azonban a tejgazdaság szempontjából a hegyvidéki községek, különösen a Bregenzi-erdő nagy számú házi legelői, melyek gyakran legelő- váltó-gazdasági czélra is hasznosíthatók, vagyis váltakozva szántóföldekűl is szolgálnak. Ugyanez mondható a kisebb terjedelmű, de igen kedvező fekvésű és kivétel nélkül szarvasmarhának is alkalmas bregenzi, dornbirni és feld- kirchi alacsonyabb és középhegyek legelőiről, a melyekhez a Bregenzi-erdő fensíkszerű magas legelői csatlakoznak. A felvidék meredek és zordonabb havasai már csekélyebb fűterméssel szolgálnak, s a rajtuk lévő legelőterüle- teket is többnyire sziklás és jégárral borított helyek szakítják meg, igen gyakran pedig csupán juhoknak és kecskéknek valók. A vorarlbergi alpesi legelők egész területe mintegy 90.000 hektár, s a közelükben lévő erdei legelőkkel együtt bízvást több, mint 1.000 négy- szögkilométerre tehető, tehát az egész tartomány harmadrészénél is nagyobb.